Biguanid
| Biguanid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | imidodicarbonimidic diamide |
| Más nevek | Diguanide, 2-carbamimidoylguanidine |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [56-03-1] |
| PubChem | 5939 |
| ChemSpider | 5726 |
| SMILES | C(=N)(N)NC(=N)N |
| InChI | InChI=1/C2H7N5/c3-1(4)7-2(5)6/h(H7,3,4,5,6,7) |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C2H7N5 |
| Moláris tömeg | 101.11 g/mol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A biguanid szó egyrészt egy vegyületet, másrészt annak származékaiból álló gyógyszercsoportot jelent, melyeket elsősorban 2-es típusú cukorbetegség ellen használnak.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A kecskeruta (Galega officinalis) nevű növényt évszázadok óta használták a cukorbetegség kezelésére. Az 1920-as években fedezték fel a biguanidot és származékait a kecskerutában. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy csökkenti a vércukorszintet. A biguanidnál kevésbé mérgező származékaival, a synthalin A-val és synthalin B-vel kezelték a cukorbetegséget.
Az inzulin felfedezésével a biguanidin-származékok egy időre jelentőségüket veszítették. Az 1950-es években kezdtek újra foglalkozni a galega-kivonatokkal. Először a fenformint használták szélesebb körben, de a tejsav-acidózis veszélye miatt a legtöbb országban kivonták a forgalomból.
Hatásmechanizmus [szerkesztés]
A biguanidok – a cukorgyógyszerek túlnyomó többségével ellentétben – nem befolyásolják az inzulin előállítását, de kombinálhatók ilyen szerekkel.
A biguanidok szervezetbeli működése nem teljesen tisztázott. Csökkentik a glikogenolízist (a máj glikogénlebontását, azaz a keményítő formájában tartalékolt cukor „mozgósítását”), a glükoneogenezist (cukor előállítását a májban a lebontott fehérjékből származó vegyületekből) és az inzulinrezisztenciát. Gátolják a cukor felszívódását a bélből.
Biguanid gyógyszerek [szerkesztés]
A metformin világszerte elterjedt gyógyszer a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Magyarországon használnak még buformin-tartalmú gyógyszereket is.
A proguanilt malária ellen, a poliaminopropil-biguanidot (PAPB) pedig fertőtlenítőszerként használják.
Lásd még [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Biguanide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Proguanil című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyaminopropyl_biguanide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
- Diabetes mellitus. Elmélet és klinikum. Szerk.: dr. Halmos Tamás és dr. Jermendy György. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2002. 277–279. oldal. ISBN 963-242-750-2
|
||||||||||||||||||||
