Acidózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Acidózis az az állapot, amikor túl sok a sav vagy túl kevés a lúg a vérben, s így a vér pH értékének csökkenését, a H+ion koncentráció növekedését jelenti. Általában 7,4 körüli (7,35 – 7,45) a vér pH-értéke (enyhén lúgos). Ha ez lecsökken, akkor eltolódik a savasság irányába. Megkülönböztetünk anyagcserezavar miatti (metabolikus), például cukorbetegség okozta és légzési (respiratórikus) acidózist.

Egy népszerű elgondolás szerint a szervezet savasodás népbetegség, aminek szövődményei korunk népbetegségei. Habár a lúgosító diétát sok orvos is ajánlja, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá ezt az elképzelést. Sőt, ha valakinek olyan mértékben elsavasodna a vére, ahogy azt az elmélet állítja, akkor annak gyors életmentő beavatkozásra lenne szüksége.

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Légzési acidózis: a szén-dioxid kilégzésének elégtelensége
  • Metabolikus acidózis: a vér pufferrendszerének kimerítése. Oka a rosszul kezelt cukorbetegség, vagy a krónikus veseelégtelenség. Ekkor a vér pH-ja lezuhan, és gyakran életveszélyes állapot alakul ki.
  • Az anaerob glükolízis (például oxigénhiány esetén) vagy a ketontestek felgyűlése (inzulinhiány miatt) a szövetekben a savas kémhatású anyagcseretermékek, mint a laktát vagy a ketotestek felszaporodását okozza. Előfordulhat sokk, diabetikus kóma, szívmegállás, vagy ha alig jut vér a test egy részéhez (iszkémia). Az izomzat erős anaerob megerőltetése is okozhatja.

Kimutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acidózis vérgázelemzéssel kimutatható. A bikarbonátok és a szén-dioxid parciális nyomása szerint meg lehet különböztetni a légzési és a metabolikus acidózist. Légzési acidózisnál a szén-dioxid parciális nyomása nagy, míg metabolikus acidózis esetén a bikarbonát-koncentráció kicsi.

Divatja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A savasodásról szóló népszerű elgondolás szerint, mivel az ember táplálkozásával eltávolodott a természetes arányoktól, szervezetében a sav-bázis egyensúly eltolódott a savas irányba. Ez okozza napjaink népbetegségeit, például az elhízást, a cukorbetegséget, a rákot, vagy a gombabetegségeket. Ezt az egyensúlyt viszont helyre lehet állítani a táplálkozás megfelelő beállításával. Általában a több növényi és a kevesebb állati eredetű táplálékot javasolják, de a pontos listák nem egyeznek. Egyes listákon sok gyümölcs, köztük a citrom is lúgosítóként szerepel, illetve a desztillált víznek is lúgosító hatást tulajdonítanak.

Habár a lúgosító diétát sok orvos is ajánlja, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá azt elgondolást, hogy a savasodás népbetegség lenne. A savasodást ugyanis nem a vizelet, hanem a vér elemzésével kellene kimutatni. Sokan, akik a lúgosításról írnak, a leírás mellett még saját termékeiket is reklámozzák, mint csodaszert, ami megvéd a savasodás szövődményeitől.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]