Merániai János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merániai János
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt1223. november[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakatolikus pap
Tisztsége
  • csanádi püspök (Szeged-Csanádi egyházmegye)
  • katolikus érsek (1202–)
  • esztergomi érsek (1205. október 6. – )
SablonWikidataSegítség

Merániai János (? – 1223. november) csanádi püspök, kalocsai, majd esztergomi érsek.

Élete[szerkesztés]

1198-tól választott, 1199-1201 között tényleges csanádi püspök. A VII. Gergely-féle megújulás szellemében ellenőrizte a diákonusok és a papok cölibátusát. A pápa megbízásából kivizsgálta Kalán pécsi püspök és a földvári apát peres ügyét, és lefolytatott egy pert is, melyet a váradi káptalan indított a püspöke ellen. Dénesmonostorán a Becsegergely nemzetség birtokán ágostonos kolostort alapított.

1202-1205 között kalocsai érsek. Megválasztása ellen a pécsi, váci, veszprémi és nyitrai püspök is tiltakozott. Boszniában a bogumilok térítésén fáradozott. 1204-ben megkoronázta a gyermek Lászlót, Imre király fiát, 1205-ben pedig II. Andrást. 1205-1223 között esztergomi érsek.

1211-ben az esztergomi érsekségre hátrányos egyezménnyel akarta lezárni a koronázás körüli vitát Merániai Berthold kalocsai érsekkel, de a pápa ezt nem hagyta jóvá. 1215. novembere előtt Kálmán herceget Halics királyává kente föl. II. András keresztes hadjárata idején 1217-ben többedmagával az ország kormányzója volt.

Gertrúd királyné elleni összeesküvés előtt a királynét megölni nem kell kezdetű kétértelmű kijelentést tette, de nem ő volt a szerzője. A királyné ellen lázadók az ellenszegülő Jánost megfosztották jövedelmétől és száműzték az országból, aki csak 1218 végén tért vissza. Ekkor szembeszállt II. András újításaival.

Források[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. április 3.)


Elődje:
Bár–Kalán nembeli Kalán
Esztergomi érsek
1205–1223
Utódja:
Tamás