Meggy
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
_-_Prunus_cerasus_-_Keila.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Prunus cerasus L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meggy témájú médiaállományokat és Meggy témájú kategóriát. |
A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve.
A meggyet már az ókorban is ismerték a Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. Magyar neve finnugor eredetű, ami azt jelzi, hogy már a honfoglalás előtt is ismerték eleink.[1] Sok magyar helységnév (pl. Medgyes, Megyaszó, Medgyesegyháza)[2], földrajzi név (Meggyes-havas, 1445 m, Meggyes-patak, a Hagymás hegységben) és családnév jelzi korai ismertségét és elterjedtségét. Magyarországon és Erdélyben termesztésének és fogyasztásának nagy hagyománya van, ennek köszönhetően hazánk világviszonylatban is az egyik legnagyobb meggytermelő országnak számít.
Leírása
A meggyfának igen sok és sokféle – valószínűleg a cseresznyétől is származó – fajtája van. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők.
A meggyet a gyümölcstermelő és -fogyasztó országok többségében ipari gyümölcsnek tekintik. Világviszonylatban kivételesnek tekinthetők azok a kelet- és közép-európai országok (köztük természetesen Magyarország is), ahol a meggyet frissen is fogyasztják.
A termesztett meggyet (Prunus cerasus L.) a cseresznye (Prunus avium L.) és a csepleszmeggy (Prunus fruticosa Pall.) spontán hibridjének tartják, miután svéd nemesítők ezt mesterséges keresztezésekkel is bizonyították. Vadon a faj nem ismeretes, de elvadulásáról sok adat van.
Íze sokféle lehet, vannak egészen édeskés fajták, de van igen savanyú változata is, bár az érés előrehaladtával minden fajta egyre édesebb. A meggyet többségében persze a savanyú íz határozza meg, a legtöbben emiatt kedvelik vagy éppen nem kedvelik frissen fogyasztani.
Ökológiai igény
A meggy kiváló alkalmazkodóképességű gyümölcsfaj, tág éghajlati határok között termeszthető. A téli hideget még a cseresznyénél is jobban elviseli. Amerikai kísérletek szerint a fás részek még a −35 °C-os lehűlést is elviselik. A gyökerek fagyérzékenysége az alanytól függ – a sajmeggy ellenállóbb. Tenyészidőszak alatti optimális hő- és fényigénye a cseresznyéhez hasonló, de a meggy termesztési övezete valamivel hűvösebb övezetben van, s nagyobb a téli hidegigénye is. Vízigénye közepes, de a késői érésű, genetikailag kisebb gyümölcsű fajták mérete öntözéssel növelhető.
Felhasználása
Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve vagy frissen (akár fagyasztás után) süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, illetve gyümölcspárlatot, gyümölcsbort és likőrt is készítenek belőle. A legismertebb meggypálinka cigánymeggyből készül.
Galéria
-
Termés és levelek -
Érett meggy -
Lédús gyümölcs -
Meggy Iránban
Jegyzetek
- ↑ http://www.mindmegette.hu/hatarozo/46
- ↑ Kiss Lajos 415. oldal
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 15.)
- ↑ Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza: PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány (1997). ISBN 963 04 9111 7
További információk
- A meggy termesztése és felhasználása
- Meggy fajták
- Meggyfától a meggylekvárig
- A megy betegségei
- Meggyszörp recept
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |