Mauthner Nándor
| Mauthner Nándor | |
| Született | 1879. július 16. Budapest |
| Elhunyt | 1944. május 22. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bernauer Anna (h. 1916–1928) |
| Szülei | Mauthner Mihály |
| Foglalkozása | kémikus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (35, N/A, 15, 10) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mauthner Nándor (Budapest, 1879. július 16.[1] – Budapest, 1944. május 22.)[2] kémikus, egyetemi tanár.
Életútja
[szerkesztés]Mauthner Mihály (1851–1914) bőrnagykereskedő és Heidlberg Emília (1856–1883) fiaként született. A zürichi műszaki egyetem hallgatója volt, 1902-ben szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. 1903-ban a Genfi Egyetemen bölcsészdoktori címet kapott, majd 1903 és 1911 között szerves kémiai kutatásokat végzett Berlinben; 1903–1907-ben Emil Fischer Szerves Kémiai Intézetében munkálkodott. 1911-től a Budapesti Tudományegyetem II. sz. Kémiai Intézetének tanársegédje 1917-ig, 1911 és 1919 között a Szerves Kémiai Laboratórium vezetője volt. 1917–1918-ban pedig Bécsben a hadügyminisztériumban dolgozott mint katonai vegyész.
1916. április 12-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 12 évvel fiatalabb Bernauer Annát, Bernauer Izidor lányát,[3] akitől 1928-ban elvált;[4] a házasságban egy gyermeke született: Mihály.
A Tanácsköztársaság alatt az organikus kémia ún. rendes tanítója volt. 1919-től 1930-ig a Budapesti Tudományegyetemen az organikus kémia magántanára, 1930-től 1944-ig címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt.
1934. május 11-én megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. A zsidóüldözések miatt öngyilkosságot követett el 1944. május 21-én, halálának oka magasból való leugrás volt.
Munkássága kiterjedt a szerves kémiai alapkutatásokra, főként acilvándorlásra, gyűrűbontásra és ketonszintézisekre. Új reakciót dolgozott ki arilszulfidok előállítására. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket tudott felmutatni a glükozidok szintetikus előállítása területén. Hazai és külföldi folyóiratok több mint félszáz dolgozatát publikálták.
A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Az arylsulfidok egy általános előállítási módszere (Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
- A glykosidok előállítása synthesissel (Budapest, 1918)
- Über die Wanderung der Acylgruppe bei den Polyoxyphenolen (Journal für praktische Chemie, 1933/34)
- A glucokávésav és a homosyringasav szintézisei. Akadémiai székfoglaló (elhangzott: 1934. nov. 12.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
- A resacetophenon glukosidjainak szintézise (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 980/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 83/1944. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 382/1916. folyószáma alatt.
- ↑ A bpesti kir. tvszék 1.P.41479/41 1928. ítélete.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- http://emlekhely.btk.elte.hu/profile/dr-mauthner-nandor/
- Névpont
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-07-9
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8