Mathias Hebler

Mathias Hebler
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke
Elhunyt	1571. szeptember 18. Nagyszeben
Püspökségi ideje 1556 – 1571
Előző püspök Következő püspök Paul Wiener Lucas Unglerus

Mathias Hebler (? – Nagyszeben, 1571. szeptember 18.) erdélyi ág. ev. szuperintendens.

Élete

1546-tól a wittenbergi egyetemen tanult, ahol magisteri címet nyert; hazatérve, előbb lőcsei lelkész, 1551-ben segédtanító, 1552. rector volt Nagyszebenben. 1554-ben ugyanott prédikátor és 1555. városi lelkész. 1556. június 29-én a synodus superintendensnek választotta; ebben az állásában Izabella királyné is megerősítette. Ekkor történt az ágostai evangélikus egyház különválása, miután a szász superintendentia mellett egy magyar is alakult, amelynek feje Dávid Ferenc kolozsvári lelkész volt. Ennek ellenében, ki csakhamar az ev. ref. tanokat vallotta, H. az ág. ev. vallás mellett küzdött szóval és írásban; különösen az ő érdeme, hogy a szászok vallásukhoz híven ragaszkodtak. A gyulafehérvári tíz napos vitatkozáskor, mely 1568-ban a két vallásfelekezet közt folyt, ő volt az ítélő biró. Az 1561. évi medgyesi zsinatnak az úrvacsoráról szóló hitvallását ő szerkesztette. A szellemi összeköttetést Németországgal (a tanulók számára) a német egyetemeken alapított segélyösszegekkel tartotta fenn. Síremléke a nagyszebeni székesegyházban van, melynek Mellembriger Jakab és Kerzius Pál által készített latin verses epitaphiumát Trausch közli.

Művei

• Brevis Confessio de Sacra Coena Domini Ecclesiarvm Saxonicarvm & coniunctarum in Transylvania: Anno 1561. Vna cvm ivdicio qvatvor Academiarum Germaniae super eadem controuersia. Psal. CXIX. Seruus tuus sum ego: da mihi intellectum, ut sciam testimonia tua. Coronae, 1563. (Névtelenül. Ennek megczáfolásául írta Melius Péter: Refutatio confessionis de Coena Domini, Matthiae Hebler… Debreczen, 1564. c. munkáját).
• EIleboron ad repurganda Phanaticorum quorundam Sprituum Capita, qui primum in Transylvania Calvinismi semina spargere ceperunt, authore Martino Calmanchaei, sub patrocinio Petrovitz, Locumtenente Reginae Isabellae, An. 1556. Recens editum a Pastoribus Saxonicis in Transylvania, 1560. Rom. 16. Obsecro autem, vos fratres – corda simplicium. (E művét azonban Trausch csak kézirat után ismeri.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.