Martin Reschner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martin Reschner
Született1791. május 1.
Nagyszeben
Elhunyt1872. február 16. (80 évesen)
Nagyszeben[1]
Foglalkozásalelkész,
történész
SablonWikidataSegítség

Martin Reschner (Nagyszeben, 1791. május 1.1872. február 16.) erdélyi szász evangélikus lelkész és történész.

Élete[szerkesztés]

Nagyszebenben született, ahol a gimnáziumot is végezte 1812-ben, amikor gróf Teleki Mihály fiainak nevelője lett. 1815-től 1817-ig a jénai egyetemen tanult. Mint a nagyszebeni gimnázium tanárát, 1821. július 7-én Kisdisznódra választották meg lelkésznek. 1828-tól Johann Georg Schaserrel (1792-1860) és Karl Neugeborennel (1789-1861) az erdélyi szászok középkori levéltárának összeállításán dolgozott.[2] 1835. szeptember 12-én Talmácson foglalta el lelkészi állását, ahol 1863-ban elgyengülvén, Hienz Frigyes helyettesítette.

Cikkeket írt a brassói Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde c. folyóiratba; a Schuller által kiadott Archiv für die Kenntniss von Siebenbürgens Vorzeit und Gegenwartba (263-296. l. Kritische Beiträge zur Kirchengeschichte des hermannstädter Capitels vor der Reformation; ennek folytatása az Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde I. köt. 3. füzet. 71-134. l. és ugyanezen Archiv N. Folge 3. köt. 383-430. l.)

Munkája[szerkesztés]

  • De praediis praedialibusque Andreani commentatio. Cibinii, 1824

Kéziratban[szerkesztés]

Diplomatorium continens monimenta antiqua litteratoria res Saxonum Transsilvaniae tam ecclesiasticas, quam civiles illustrantia; 11 ívrét kötet több mint 3000 oklevél-másolattal, melyet Reschner nagy pontossággal többnyire a szász nemzeti-, nagyszebeni tanács- és káptalan-levéltárából másolt; ezenkívül hét ívrét kötet: Collectanea varia historico diplomatica; saját kézirata, ezt és az előbbi gyűjteményt 1865 októberében a későbbi történetírók használatára a báró Bruckenthal-múzeumnak ajándékozta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.deutsche-biographie.de/pnd138332878.html
  2. Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Budapest: Európa. 1987. ISBN 963 07 4067 2  

Források[szerkesztés]