Mangrovejégmadár
Mangrovejégmadár | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Ceyx pusillus Temminck, 1836 | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Alcedo pusilla | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mangrovejégmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mangrovejégmadár témájú kategóriát. |
A mangrovejégmadár vagy apró jégmadár (Ceyx pusillus) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1836-ban. Sorolták az Alcedo nembe Alcedo pussilla néven is. [3]
Alfajai
[szerkesztés]- Ceyx pusillus halmaherae - (Salomonsen, 1934) - Halmahera és Batjan (északi-Maluku-szigetek)
- Ceyx pusillus laetior - (Rand, 1941) - Új-Guinea északi része
- Ceyx pusillus pusillus - (Temminck, 1836) - Új-Guinea déli, nyugati és keleti része, az Aru-szigetek, a Kai-szigetek és a D'Entrecasteaux-szigetek
- Ceyx pusillus ramsayi - (North, 1912) - Ausztrália északi része
- Ceyx pusillus halli - (Mathews, 1912) - Ausztrália északkeleti része
- Ceyx pusillus masauji - (Mathews, 1927) - Bismarck-szigetek
- Ceyx pusillus bougainvillei - (Ogilvie-Grant, 1914) - Bougainville és Buka és a Salamon-szigetek közül Choiseul, Santa Isabel és a Florida-szigetek (a szigetcsoport északi és középső szigetei)
- Ceyx pusillus richardsi - (Tristram, 1882) - a Salamon-szigetek közül Vella Lavella és Vangunu (a szigetcsoport középső és déli szigetei)
- Ceyx pusillus aolae - (Ogilvie-Grant, 1914) - Guadalcanal
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália északi részén, Indonézia, Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és mocsári erdők, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint vidéki kertek.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 11 centiméter, testtömege 10–14 gramm.[5] A nemek tollazata hasonló.
Életmódja
[szerkesztés]Tápláléka kisebb halakból, rákokból, békákból, gyíkokból áll. Ismétlődő „ki-kik” kiáltásokat hallat. Röpte gyors és egyenes.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészkét homokba, fákba, termeszvárba vájt üregbe helyezi.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- Határozó kézikönyvek: Colin Harrison, Alan Greensmith - A világ madarai