Mandello Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mandelló Gyula szócikkből átirányítva)
Mandello Gyula
SzületettJulius Schőn
1868. február 7.
Rannersdorf
Elhunyt1919. július 24. (51 évesen)
Budapest I. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Mandello Gyula,[2] Schőn (Rannersdorf, 1868. február 7.[3]Budapest, 1919. július 24.)[4][5] államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, közgazdász, Mandello Károly hírlapíró nevelt fia.

Életpályája[szerkesztés]

Schőn Vilmos (1838–1869)[6] bankigazgató és Hirschfeld Malvina fia. Édesapját fiatalon elvesztette, majd édesanyja 1873-ban Budapesten férjhez ment Mandello Károlyhoz, aki őt később örökbe fogadta. Középiskoláit 1886-ban a budapesti gyakorló gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Strasbourgban és Genfben folytatta. 1890-ben a budapesti egyetemen vehette át államtudományból a doktori fokozatát. 1891-tól 1894-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a pénzügyminisztériumban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a közgazdaságtant adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a Pozsonyi Királyi Jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává nevezték ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosabb ideig tartózkodott Belgiumban, Angliában (Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szent Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az Amerikai Egyesült Államokban. Az osztrák közgazdaságtani iskola határhaszon-elméletének követője volt.[7] Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára. Elhunyt 1919. július 24-én, életének 51., házasságának 7. évében. Örök nyugalomra helyezték 1919. július 26-án a római katolikus egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Tamássy Edith volt, akivel 1912. november 5-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[8]

Cikkei[szerkesztés]

Finanz-Archiv (Stuttgart)

  • Staatliche Schankgefälle in Ungarn (1888)

Pester Lloydban

  • Der Zonentarif (1889)
  • Heimstätten (1891)
  • Der schweizerische Zolltarif, czikksorozat (1891
  • Findelhäuser, Bestimmung der Werthrelation beim Übergange zur Goldwährung, Die Silberfrage in den Vereinigten Staaten, Weltausstellung Chicago, czikksorozat (18921893)
  • Arbeitämter (1894)
  • Socialmuseum und Arbeitsstatistik és könyvismertetések minden évfolyamban

Budapesti Szemlében

  • A népesedéstan egy újabb irányáról (1891)
  • Könyvismertetés (1891, 1893)
  • Sociologia és természettudomány (1896)
  • Könyvismertetés (1899)
  • Társadalmi muzeum és munkás-statistika (1900)

Nemzetgazdasági Szemlében

  • Valutánk rendezése (1890)
  • Ujabb irodalom az alkoholizmusról (1890)
  • Kartellstatisztika a legujabb évekből és könyvismertetés (1891)

Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében

  • 1891-től könyvismertetés

Nemzetben

  • Valutareformunk (1898)

Ezeken kívül több ismertetés és jelentés a Magyar Közgazdasági Társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895-1899) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)

Munkái[szerkesztés]

  • Valutánk rendezéséről (Budapest, 1890);
  • Az ipari kartellekről. Budapest, 1891. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle).
  • A valutaváltoztatás jogi jelentőségéről. Feolvastatott a m. t. akadémia II. osztály 1890. december 9. ülésén. Budapest, 1891.
  • Le mouvement social en Hongrie. Paris, 1894. (Extrait de la Revue Internationale de Sociologie).
  • Conciliation et arbitrage industriels en Hongrie. Anvers, 1894.
  • Currency Reform in Austria-Hungarie. Roma, 1894. (Bulletin international de Statistique).
  • Report on the Hungarian Labour Question. Extract of MSS. Royal Commission on Labour Vol. XI. London, 1894.
  • A tőzsdeadó. Budapest, 1894.
  • Anglia királyi igazságszolgáltatása a XI-XIV században. Jogtörténeti tanulmány. Budapest, 1895.
  • Importance sociologique des agglomerations. (Annals de l'Institut international de sociologie). Paris, 1895.
  • Stock Exchange Taxation. Paper read befor the British Association for the advancement of sciences at Oxford. Reports, 1895.
  • Die volskwirtschaftliche Literatur Ungarns im Jahre 1896. Berlin, 1897. (Különny. a Jahrbuch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft u. Volkswirtschaftslehre-ből).
  • Vámpolitikánk. A magyar vámtarifa ügyében tartott szakértekezlet naplója (Budapest, 1898)
  • Érték és ár. Budapest, 1899. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból).
  • A telepítésről. A telepítési szakértekezlet jegyzőkönyve (Budapest, 1900)
  • Ipari forradalom. Budapest, 1900. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból)
  • Mezőgazdasági munkabérstatisztika (Budapest, 1902)
  • A történeti ár- és bérstatisztika feladatairól és módszereiről (Budapest, 1902)
  • Adalék a középkori munkabérek történetéhez (Budapest, 1903)
  • Szociálpolitikai programm (Budapest, 1905)
  • Magyarország, Ausztria és a Németbirodalom bűnügyi statisztikájának eredményei a XIX. sz. utolsó negyedében (Budapest, 1905)

Szerkesztette a Közgazdasági Lexikont 1898-tól (Halász Sándorral) és a Közgazdasági Szemlét 1900-tól Budapesten

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]