Magyar Állami Földtani Intézet
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Magyar Állami Földtani Intézet | |
MÁFI | |
Település | Budapest |
Cím | 1143 Budapest, Stefánia út 14. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1898–1899 (az épület) |
Megnyitás | 1869 (az intézet) |
Építési stílus | szecesszió |
Tervező | Lechner Ödön |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | geological museum |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Állami Földtani Intézet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete volt. 2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI).[1] Állami költségvetésből finanszírozott feladatainak végrehajtásával független, hiteles szakértői segítséget nyújtott a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére. Kiemelten kezelte a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést.
Története
1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Alapító okiratát I. Ferenc József látta el kézjegyével. Munkatársainak száma 2007-ben 113 fő volt, köztük 72 fő kutató (geológus, bányamérnök, térképész, hidrogeológus, vegyész, geofizikus, geográfus). 2012. április 1-jével beolvadt a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet az 1009/2017. (I. 11.) kormányhatározat valamint a 161/2017. (VI.28.) kormányrendelet alapján 2017. július 1-én összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, és ezzel létrejött a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ).[2]
Épülete
Műemléki védelem alatt álló szecessziós székháza Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 14. sz. alatt található. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-1899-ben. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor járult hozzá jelentős adománnyal.
Fő feladatai
- az ország területének geológiai feltérképezése,
- alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás, a tervezés és a döntés-előkészítés számára;
- vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések; céltérképek, földtani modellek készítése;
- ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása,
- hatástanulmányok készítése,
- földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése,
- a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása.
Kiadványai
- Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése
- Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyv
- Geologica Hungarica
- Alkalmi kiadványok, térképek, magyarázók.
Jegyzetek
- ↑ A Kormány 320/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
- ↑ Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat — Bemutatkozás