Madagaszkári holdasszövő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madagaszkári holdasszövő
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea)
Család: Pávaszemek (Saturniidae)
Alcsalád: Saturniinae
Nemzetség: Saturniini
Nem: Argema
Faj: A. mittrei[1][2][3]
Tudományos név
Argema mittrei
(Félix Édouard Guérin-Méneville, 1847)[4][5]
Szinonimák
  • Argema cometes
    ( Guenée, 1865)
  • Argema madagascariensis
    ( Bartlett, 1873)
  • Argema idea
    ( Felder, 1874)
  • Argema immaculata
    ( Bang-Haas, 1934)[6][7]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Madagaszkári holdasszövő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madagaszkári holdasszövő témájú médiaállományokat és Madagaszkári holdasszövő témájú kategóriát.

A madagaszkári holdasszövő (Argema mittrei) a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába, és az (Argema) nembe tartozó, a világ egyik legnagyobb méretű lepkefaja.[8]

Előfordulása[szerkesztés]

Madagaszkár endemikus faja, élőhelye az esőerdők.[9][10]

Megjelenése[szerkesztés]

Fején lévő csápjai

Élénk sárga színű, barna mintázatú, hosszú farkú, négy nagy barna szemfolttal rendelkező lepke. A hím szárnyainak szélessége 20 cm, farka 15 cm, hosszú tollas antennái vannak. A farok akár hatszor olyan hosszú is lehet, mint a test. A nőstény zömökebb, farka rövidebb, szárnyai kerekebbek, tollas csápjai is jelentősen kisebbek.[8][11]

Tanulmányozásuk során a tudósok megfigyelték, hogy a hosszú farok alkalmas a legfőbb természetes ellenségük, a denevérek megtévesztésére. A repülő lepke csavart farokformája, tükrözi és megzavarja a denevérek echolokációját, így terelve el a figyelmet a lepke fontosabb, sebezhetőbb részeiről. Mivel csak éjszaka aktívak, ilyenkor feltűnő színüknek nem sok hasznát veszik, viszont nappal jól álcázza őket ez a színezet. Szárnyaikon lévő nagy szemfoltjai szintén a ragadozók megtévesztését, elriasztását szolgálja.[11][12][13][14]

Életmódja[szerkesztés]

Egyetlen életszakaszában, hernyóként táplálkozik csak, arról a tápnövényről, melyre a nőstény a kikelése előtt a petéit elhelyezte.[10] Időnként abbahagyják az étkezést, amikor vékony kitinbőrük megkeményedik, melyből kibújva, az alatta keletkezett új bőrben folytatják a táplálkozást. Ezt négyszer ismétlik meg, közben körülbelül két hónap alatt a kishernyókból, nagy élénkzöld hernyók lesznek, majd az ötödik fázisnál, nagy szürkés-fehér zsákszerű kokonokban bebábozódnak. A kokonok laza szövésűek, lukacsosak, így a gyakori trópusi esővíz ki tud belőle folyni, így a bábban fejlődő állat nem fullad meg. 5–6 hónapig tart, amíg a teljes metamorfózisa befejeződik.[8][11] A lepkévé alakult példányoknak nincsen szájszervük, így táplálkozni sem képesek, a hernyófázis során felhalmozott élelemből élnek, mely általában 4-5 napig tart, ezután a lepke elpusztul. Repülni is csak ebben, az imágó életszakaszukban tudnak, mely inkább a hímekre jellemző, míg megtalálják a nőstényeket. A nőstények ritkán repülnek, általában a kikelés helyén maradnak, várva a megtermékenyítő hímekre.[12]

Nősténylepke a kokonján

Éjszakai aktív faj. Míg napközben a napfény melegen tartja őket, az éjszaka hűvös esőerdőkben való repüléshez fel kell melegíteniük a testüket, melyet úgy érnek el, hogy mielőtt elindulnának, szárnyaival és egész testükkel rezegnek, míg el nem érik a repüléshez szükséges hőmérsékletet.[8][11]

Szaporodása[szerkesztés]

A párzásnak az imágóvá alakulás utáni első napon meg kell történnie, mert a nőstény petesejtjeit később már nem lehet megtermékenyíteni. A nőstény csak a kokon elhagyást követő napon termékeny, ekkor feromonokat bocsát ki a levegőbe, melyet érzékeny bolyhos csápjával a hím mérföldekről is érzékel. A nőstény és a hím a következő éjszakáig párosodhat. A sikeres párzás után a nőstény valamelyik tápnövényét felkeresve helyezi el 120-170 petéjét, melyből 10-20 nap elteltével kelnek ki a hernyók és azonnal táplálkozni kezdenek.[8][12]

Tápnövényei[szerkesztés]

Eredeti gazdanövények[szerkesztés]

Weinmannia eriocampa, Uapaca fajok, Eugenia cuneifolia, Sclerocarya birrea.[11][15]

Helyettesítő gazdanövények[szerkesztés]

Sárga cserszömörce, tasmaniai havasi eukaliptusz, terpentinpisztácia, híoszipisztáciafa, Rhuscopallinum, Rhuslaurina, Rhustoxicodendron, Ecetfa, Perui borsfa, rózsaszín bors, mimóza fajok, amerikai ámbrafa.[15]

Veszélyeztetettségük[szerkesztés]

Egyetlen természetes élőhelyén, az esőerdők folyamatos irtása miatt, élettere egyre szűkül, egyedszámuk egyre csökken.[12] Fogságban való szaporítását viszont a világ több pontján sikeresen megvalósították.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Argema mittrei. nih.gov. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  2. Madagascan Moon Moth. biolib.cz. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  3. Argema Wallengren 1858. eol.org. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  4. Daphnis nerii. ftp.funet.fi. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  5. Argema mittrei (Guérin-Méneville, 1847). afromoths.net. [2019. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Argema mittrei Guérin-Meneville, 1846. gbif.org. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Actias mittrei (Guérin-Méneville, 1847). funet.fi. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  8. a b c d e Mariposa-da-lua-de-madagascar. terraselvagem.com. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. La sorprendente polilla cometa. lareserva.com. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  10. a b c Argema mittrei. archive.org. [2010. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  11. a b c d e Argema mittrei. schmetterlingeinwildauundberlin.de. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  12. a b c d Spotlight: the Madagascan moon moth. nhm.ac.uk, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
  13. Argema mittrei. ecured.cu. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  14. Le farfalle del Madagascar. viaggiomadagascar.it. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  15. a b Papillon-comète de Madagascar (Argemamittrei). insectes.org. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)