Perui borsfa
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Schinus molle L. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perui borsfa témájú médiaállományokat. |
A perui borsfa (Schinus molle) a szappanfavirágúak (Sapindales) közé tartozó szömörcefélék (Anacardiaceae) családjának egyik faja. Rendszertanilag nem rokona a borsnak (Pepper nigrum).
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Dél-Amerikából származik. Nemcsak Peruban honos, de nő a kontinens minden, trópusi éghajlatú részén Argentínától Mexikóig. Fűszer-, illetve dísznövényként több, trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú vidékre is betelepítették, így például:
Madeirán a sziget déli partján ültetik dísznövényként a tengerparti sávban, mintegy 400 m magasságig, leginkább Funchalban, ahol több parkban és kertben is megtalálható — a Szent Katalin parkban több változata is.
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Nagyjából 8 m magasra növő fa. Lecsüngő ágai a szomorúfűzre emlékeztetnek. Letört hajtásai, elmorzsolt levelei egyaránt a borséra emlékeztető illatot árasztanak. Jelentéktelen külsejű virágai fehéres árnyalatúak.
Rózsaborsnak nevezett termései körülbelül 4 mm-es, gömbölyű, egymagvas, vékony csonthéjú bogyók. A bogyókban viszonylag sok a cukor (amitől édeskések) és 3-5% az illóolaj (amitől aromásak). Terpéntartalmuk miatt ízük a borókabogyóéra emlékeztet.
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
Egyáltalán nem fagytűrő, már a 10°C alatti hőmérsékletet is rosszul viseli.
Felhasználása [szerkesztés]
Az érett bogyókat megszárítják és sólében áztatják. A rózsaborssal elsősorban díszítik az ételeket: a szárított bogyókat összekeverik egyéb borsfajtákkal, és átlátszó borsőrlőben ékítik velük az asztalt. Fűszerként nem érdemes bors helyett használni, mivel azt nem pótolja, a rózsapiros szemek íze nagyon gyenge. Túlzott fogyasztásuk némelyeknek légzési nehézséget okozhat, illetve irritálhatja a nyálkahártyát. Nagyobb mennyiségben az emésztőrendszerben émelygéssel és hányással járó gyulladást okozhat.
Az európai piacokon forgalmazott rózsaborsot Réunion szigetétől hozzuk be, de az nem a perui, hanem a piros rózsabors termése — ezt a szigeten nagyüzemileg termesztik.
Dísznövényként is gyakran ültetik.
Források [szerkesztés]
- Terebess fűszerkalauz
- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 27. ISBN 3-938282-09-6
