M48 Patton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M48
Norwegian Army M48A5.jpg
M48 Patton

Általános tulajdonságok
Személyzet 4 fő (parancsnok, irányzó, töltőkezelő, vezető)
Hosszúság 9,3 m
Szélesség 3,65 m
Magasság 3,1 m
Tömeg 49,6 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat hengerelt acélpáncél
Elsődleges fegyverzet 90mm-es T54-es löveg;
az M48A3-n 90mm-es M41-es löveg;
az M48A5-n 105 mm-es M68 sima csövű löveg
Másodlagos fegyverzet 12,7 mm-es M2 Browning
7,62 mm-es M73 lövegcsővel párhuzamosított géppuska
Műszaki adatok
Motor Continental AVDS–1790–5B V12 léghűtéses, V12-es, duplafeltöltős dízelmotor
Teljesítmény 750 LE
Felfüggesztés torziós rugók
Sebesség 48,3 (műúton) km/h
Fajlagos teljesítmény 15,1 LE/tonna
Hatótávolság 462 km

Az M48 Patton közepes harckocsi, mely a harmadik, és utolsó[1] tank volt, amely George Patton amerikai tábornokról lett elnevezve, aki a tankok harci alkalmazásának szószólója volt.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M48 Patton rendeltetése az volt, hogy lecserélje az előző M47 Patton és M4 Sherman tankokat. Habár nagyban hasonlított elődjére, az M47 Patton tankra, az M48 Patton egy új terven alapult. Egyes M48A5 típusú tankok az 1980-as években is kiválóan teljesítettek az amerikai hadseregben és több típusváltozatai szolgálatban maradtak a világ több országában. Az M48 volt az utolsó amerikai tank, amelyen 90 mm-es ágyú volt, az utolsó, M48A5 típusváltozatra már 105 mm-es M68 ágyút szereltek.

A világon a Török Hadsereg használta a legnagyobb számban a M48 MBT típusú korszerűsített tankot, több mint 1400 állt náluk szolgálatban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951 február 27-én az OTCM (Ordnance Technical Committee Minutes) #33791 jelzéssel elindította egy új tank tervezését, melyre 90mm-es T54-es löveg legyen szerelve (az M60 Patton-on a „T” jelölést „X”-re cserélték le). [2] Az M46 Patton és M47 Patton-eshez képest alaposabb korszerűsítésnek köszönhetően az M48-as új lövegtornyot kapott, a törzset újratervezték és feljavított felfüggesztést is kapott. A személyzetet az ágyús/géppuskás kiiktatásával 4-re csökkentették, tehát így lényegében egy teljesen új tankot hoztak létre.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Hunnicutt
  2. Hunnicutt, pp. 85 & 152

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Steven J Zaloga, Tony Bryan, Jim Laurier - "M26–M46 Pershing Tank 1943–1953", 2000 Osprey Kiadó (New Vanguard 35), ISBN 1-84176-202-4.
  • Keith W. Nolan "Into Lao's, Operation Lam Son 719 and Dewey Canyon II" 1986. Presidio Press. Account of the US Army's final offensive of the Vietnam War.
  • Abraham Rabinovich - "The Battle for Jerusalem June 5–7, 1967", 2004 Sefer Ve Sefer Kiadó, Jeruzsálem, ISBN 965-7287-07-3
  • Donn A. Starry, General. "Mounted Combat In Vietnam"; Vietnam Studies. 1989; Department of the Army.
  • Hunnicutt, R. P. "Patton: A History of the American Main Battle Tank." 1984, Presidio Press; ISBN 0-89141-230-1.
  • Dunstan, Simon. "Vietnam Tracks-Armor in Battle." (1982 edition, Osprey Kiadó), ISBN 0-89141-171-2.
  • Bowden, Mark "Black Hawk Down: A Story of Modern War" 2001, Signet; ISBN 0-451-20393-3.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz M48 Patton témájú médiaállományokat.