K1 Type 88
| K1 Type 88 | |
 |
|
| K1A1 | |
|
|
|
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 4 fő (parancsnok, vezető, irányzó, töltő) |
| Hosszúság | 7.48 m |
| Szélesség | 3.60 m |
| Magasság | 2.25 m |
| Tömeg | 51 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | Kompozit páncélzat |
| Elsődleges fegyverzet | K1: egy M68A1 105 mm-es huzagolt csövű löveg K1A1: egy M256 120 mm-es huzagolt csövű löveg |
| Másodlagos fegyverzet | egy 12.7 mm légvédelmi géppuska, egy 7.62 mm párhuzamosított géppuska, 12 ködgránátvető |
| Műszaki adatok | |
| Motor | 12-hengeres vízhűtéses MTU 871 Ka-501 dízel-motor |
| Teljesítmény | 1200 Le (890 kW) |
| Felfüggesztés | torziós rugó |
| Sebesség | 65 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 23 Le/tonna |
| Hatótávolság | 500 km |
A K1 Type 88 a dél-koreai szárazföldi erők fő harckocsija. A K1 terveit a General Dynamics készítette az M1 Abrams harkocsi alapján, gyártását viszont a hazai Hyundai vállalat végzi.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Dél-Korea hadereje hagyományosan amerikai felszerelést használ, így a páncélos erőit is M47 és M48A5 harckocsikkal szerelte fel. Az 1970-es években azonban szakítottak ezzel a gyakorlattal, amikor felhívást adtak ki egy új, nehéz páncélos kifejlesztésére, amit a helyi viszonyok figyelembevételével, dél-koreai gyártással kellett megvalósítani. A változtatás fő oka az volt, hogy Észak-Korea nagy számban rendelkezett T-62-es páncélosokkal, amelyekkel szemben egyetlen dél-koreai harckocsi sem tudta eredményesen felvenni a harcot. Számos gyártó jelentkezett, azonban végül a Chrysler Defense (későbbi General Dynamics) tervét választották ki. XK-1 néven két prototípust építettek, a legnagyobb titokban, és a kész járművet 1983-ban a marylandi harckocsipályán próbálták ki. 1984-ben indult meg a gyártása, Type 88 néven, és a koreai kormány 800 darabot rendelt belőle. 1987-es nyilvánosságra hozásáig több zászlóaljat is ezzel a típussal szereltek fel.
A K1 főbb jellemzői [szerkesztés]
A K1 alaptípus külsőleg hasonlóságot mutat az amerikai M1 Abrams harckocsival (emiatt a Koreában állomásozó amerikai katonák "Baby Abrams"-nek becézik). Az 52 tonnás harckocsi 105 mm-es lövege kifinomult tűzvezető-rendszerrel van ellátva (amely hasonló a német Leopard harckocsikon alkalmazottakhoz). A harckocsi hajtőműve a német MTU dízelmotor licencben gyártott helyi változata. A K1 megjelenésére válaszul az észak-koreaiak megpróbálták továbbfejleszteni a T-62-es harckocsijaikat.
A K1A1 főbb jellemzői [szerkesztés]
Az 1996. április 3-ától gyártott, és 2001. október 13-ától rendszerben álló K1A1 altípus a K1 továbbfejlesztett változata, melyet már 120 mm-es löveggel szereltek fel.
Főbb változatai [szerkesztés]
K1 [szerkesztés]
Alaptípus, 105 mm-es löveggel és licencben gyártott német dízelmotorral.
K1A1 [szerkesztés]
A K1 továbbfejlesztett változata, 120 mm-es löveggel.
K1 ARV [szerkesztés]
A K1 ARV (Armored Recovery Vehicle) egy, a K1 tank alvázára épített jármű, melyet elláttak daruval illetve csörlőkkel. 1993-tól állították rendszerbe.
K1 AVLB [szerkesztés]
A brit Vickers Defense Systems segítségével 1988 és 1992 között kifejlesztett hídvető változat.
K1M [szerkesztés]
Malajzia számára az 1990-es évek végén kifejlesztett változat, melyet lézeres riasztórendszerrel illetve légkondicionálóval szereltek fel. Mivel Malajzia a lengyel PT-91-es harckocsit választotta, így ezt az altípust soha nem rendszeresítették.
Források [szerkesztés]
- David Miller: Korszerű harkocsik és harcjárművek, Bp., 1994.
|
|||||
