Luna E–3–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Luna E–3–1 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).

Az 1960. április 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy háromlépcsős R–7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztet, Vostok–2 (8K72) típusú hordozórakétával, közvetlen felemelkedéssel elérve a szökési sebességet tervezték pályára állítani. A hajtóművek üzemidejével, teljesítményével nem sikerült a szökési sebességet elérni, ezért pályájának csúcspontjáról, 200 000 kilométer távolságból visszazuhanva április 16-án a Föld légkörében elégett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Luna–3

Luna-program
1960–1963

Utódja:
Luna E–3–2