Luna E–1–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A Luna E–1–3, vagy Luna–1SZ szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1955-ös kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1) tervezőirodában.

Tervezett feladat a Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Nátrium felhő kibocsátása a vizuális megfigyelés elősegítése. Az elkészült felvételeket, mérési adatokat elektronikus úton továbbítani az irányító központba.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958. december 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy háromlépcsős R–7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztet, Vostok–2 (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Cél volt, hogy közvetlen felemelkedéssel elérni a szökési sebességet, a Hold mellett elrepülve, a Hold felszínéről közeli fényképfelvételeket készíteni. Hasznos tömege 362 kilogramm volt. Az indítóállványt elhagyva 245 másodperc után a hordozóeszköz felrobbant.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Luna E-1-3. zarya.info. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  • Luna-1A. webcitation.org. (Hozzáférés: 2013. január 12.)

Elődje:
Luna E–1–2

Luna-program
1958–1960

Utódja:
Luna–1 (Luna E–1–4)