Lippay János

Lippay János
Született	1606. november 1. 1606. július 30. Pozsony
Elhunyt	1666. június 12. (59 évesen) 1666. június 2. (59 évesen) Trencsén Trencsénteplic
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató botanikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippay János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zombori Lippay János (Pozsony, 1606. november 1. – Trencsén, 1666. június 12.) egyetemi tanár, Lippay György esztergomi érsek öccse.

Élete

Lippai vagy Lippay János 1606. november 1-jén született Pozsonyban. Családja a 17. század első felében vált ismertté. Apja Lippai János volt, aki magas hivatalnoki tisztséget töltött be, a legfőbb bíróság elnöke volt. Négy fiúgyermeke közül Gáspár a királyi kamara elnöke volt hosszú éveken át. János és a testvérek közül a legfiatalabb Ferenc, szerzetesek lettek. A legidősebb bátyjuk György 24 éven át volt esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége. Ő alapította meg a nagyszombati egyetem jogi karát is. Nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása is, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse, Lippai János életének utolsó, de igen alkotó korszaka:

Lippay János a bécsi és a pozsonyi iskolákban végezte tanulmányait. 1624. október 7-én Leobenben lépett be a jezsuita rendbe, novíciusként. 1626 és 1628 között Grácban filozófiát tanult, 1629–30-ban Győrben, 1631-ben pedig Nagyszombatban volt a grammatika oktatója. 1632–35-ben teológiát tanult, majd a héber nyelv tanára lett. 1635. július 7-én szentelték pappá, Grácban. 1636-ban Komáromban tett ünnepélyes fogadalmat.

1638–41 között a kollégium rektora, Győrben. Utolsó fogadalmát 1643. február 2-án Nagyszombatban tette. 1642-ben Bécsben volt a héber nyelv tanára, 1646-ban Nagyszombatban helyettes rektor, 1647-ben Szakolcán és 1649-ben Trencsénben elöljáró. 1653-ban Nagyszombatban a nemes ifjak kollégiumának igazgatója, 1659–66 között pedig az érseki udvarban élt Pozsonyban, ahova bátyja Lippay György hívására érkezett. Az akkor már híres reneszánsz díszkert fölkeltette érdeklődését a botanika, a kertészeti irodalom iránt. Bátyja kérésére ő írta meg az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet (Posoni Kert címmel).

A Posoni kert

Háromkötetes művében a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján. Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg, 1667-ben.

Művei

• Lippai János: A Posoni kert, kiben minden kerti munkák, rendelések, virágokkal, veteményekkel, fákkal, gyümölcsökkel és kerti csömötékkel való baimolódások: azoknak nemek, hasznok, bé-csinálások bövségessen magyar nyelven le-irattattanak. Győr, 1753. (reprint kiadás: Pytheas Kiadó és Nyomda, 2006)

Források

• Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Budapest, 1936
• Lippay János, Magyar Katolikus Lexikon
• Lippai János[1]
• Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Budapest, 1932 ISBN 963 292 024 4

További információk

• Magyar biokertek a XVII. században; vál., szerk., bev. Surányi Dezső / Lippai János: Posoni kert, 1664–1667 / Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása, 1669; Natura, Bp., 1987
• Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Művelődéstörténeti tanulmányok; Enciklopédia, Bp., 1996