Ligeti sodrómoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti sodrómoly
Pandemis heparana
Pandemis heparana
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Tortricinae
Nem: Pandemis
Faj: P. heparana
Tudományos név
Pandemis heparana
(Denis et Schiffermüller, 1775)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti sodrómoly témájú médiaállományokat és Ligeti sodrómoly témájú kategóriát.

A ligeti sodrómoly vagy májszínű rügysodó (Pandemis heparana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Megtalálhatjuk egész Európában, valamint Ázsiában az alpi hegységrendszertől északra Koreáig, Kínáig és Japánig. A hegyekben 3600 méter magasra hatol fel. Hazánkban mindenütt elterjedt, de az ország melegebb részein gyakoribb, mint a hűvösebbeken.

Megjelenése[szerkesztés]

Szárnyán kifelé fehéredő vörösesbarna csíkok követik egymást. A szárny fesztávolsága 16–24 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki (irodalmi adatok szerint lehet egy harmadik is). A fiatal hernyók telelnek át a fák koronájában egyesével szőtt gubóikban. Rügyfakadáskor a zöld növényrészekre húzódnak, és május végére fejlődnek ki. Az összesodort levelek között bábozódnak, és első nemzedékük zömmel júniusban rajzik. A nyári nemzedék hernyói július–augusztusban fejlődnek, és a nyári lepkék augusztus végén–szeptember elején rajzanak. Ezek utódai telelnek át.

A hernyók nagyon polifágok; Magyarországon a következő gyümölcsfajokon mutatták ki őket:

Európában ezeken kívül számos egyéb fán és cserjén megélnek. Első generációja hazai gyümölcsöseinkben a tavaszi molyegyüttes leggyakoribb fajai közé tartozik. A második nemzedék hernyói a hozzászőtt levél védelmében az érő gyümölcsök felületét rágják. A rágás sekély, de olykor igen kiterjedt, szabálytalan alakú.

Források[szerkesztés]