Szamóca

Szamóca (Fragaria)
Termesztett szamóca (F. X ananassa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Nemzetség: Fragaria L.
Termesztett fajok:
Fragaria X. ananassa Fragaria virginiana Kárpát-medencei fajok: Csattogó szamóca (F. viridis) Fahéjillatú szamóca (F. moschata) Erdei szamóca (F. vesca)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szamóca (Fragaria) témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szamóca (Fragaria) témájú médiaállományokat.

Az eper szócikk ide irányít át. A fán termő „eprekhez” lásd az eperfafélék, illetve eperfa cikkeket!

A szamóca (Fragaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, valamint a vadon termő fajok gyümölcsének elnevezése. Magyarországon a nemzetségnek 3 faja őshonos, ezeket gyakran a gyümölcséért termesztett Fragaria X ananassa illetve Fragaria virginiana fajoktól való megkülönböztetés végett erdei szamócának nevezik. A termesztett fajokat gyakran hívják epernek.

A szamóca gyümölcse valójában nem termés. Az apró aszmagtermések az elhúsosodott vacok (a virág kocsányának megvastagodott csúcsa) felszínén, vagy abba kissé besüllyedve találhatók. A sziromlevelek fehérek, számuk 5. A levelek hármasan összetettek. Lágyszárúak, gyakran szaporodnak vegetatív úton messze kúszó és legyökerező indák segítségével.

Termesztett szamóca = földieper

Magyar népies elnevezései: folytonérő eper, földieper, mert a szamóca nevet gyakran erdei szamóca értelemben használják. A szamócát nagy földrajzi alkalmazkodóképessége és elterjedése miatt szinte a világ minden országában termesztik. Évelő, tőrózsát fejlesztő növény, az indanövényről úgy nevezett frigó palántákkal szaporított egyedek járulékos gyökérrendszert fejlesztenek, melyek sekélyen helyezkednek el a talajban. A gyökérzetet a levélzettel egy rövid gyökértörzs köti össze. Ebből fejlődnek ki a levelek, az indák, a virágok; ezen kívül ez a szerve tartalékolja a tápanyagokat, amely elősegíti az áttelelést.

A lombozaton belül háromféle levelet különböztetünk meg: a valódi, fotószintetizáló lombleveleket, a gyökértörzsön és az indákon található alleveleket, valamint a virágzatban elhelyezkedő felleveleket. A tőrózsát alkotó 5-7 darab lomblevél, hármasan összetett. Színük, szőrözöttségük, alakjuk, fogazottságuk, a fajtájukra jellemző. Átlagosan 50-60 napig élnek, majd a legalsó, egyben legidősebb levelekkel kezdve fokozatosan elhalnak. Mivel ezek a növényen maradnak, gondoskodni kell az eltávolításukról. Az elhaló levelek tápanyagai a gyökértörzsbe vándorolnak, itt raktározódva segítik az áttelelést. A gyökértörzs csúcsközeinek oldalrügyeiből fejlődnek ki az indák. Az indák nóduszain alakulnak ki az indanövények (frigó palánták).

A földieper virágzata a gyökértörzs csúcsrügyéből fejlődik. Általában egy hosszú tőkocsány végén alakulnak ki a változó számú virágból álló bogernyők. Ezek eltérő időben virágoznak, így nemcsak az érésük húzódik el, hanem a bogyóméret is változik. A virágoknak 5 csészelevelük, 5 sziromlevelük, 3 porzókörük és számtalan termőlevelük van. A földieper virágai rendszerint hímnősek, de lehetnek csak egyivarúak is. A termők a vacok felületén helyezkednek el.

Megtermékenyülésük után a vacok növekedni kezd, ebből képződik a gyümölcs. Az elhúsosodó vacok felületén találhatók meg a szamóca igazi termései, az aszmagok. A bogyóméret alakulása szempontjából az a szerencsés, ha minél több termő megtermékenyül, mert az aszmagtermésben lévő magvak által termelt hormonok serkentik a vacok növekedését. A bogyó mérete, alakja, színe szintén fajtára jellemző tulajdonság.

A nemzetség vadon termő fajait nem könnyű megkülönböztetni, gyakran mindegyiket erdei szamócának nevezik.

Hazánkban a legnagyobb termést adó körzetek Pest megyében, Szentendrei-sziget, Tahitótfalu térsége, Pest megye déli része: Lajosmizse, Dabas, ezeket követik nagyság szerinti sorrendben a következő termőkörzetek: Bács-Kiskun megye: Szeged-Szatymaz környéke, Heves megye: Nagyréde körzete valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Győr-Moson-Sopron megye egyes területei.

Éghajlati igénye

Hazánkban a földieper, szinte bárhol termeszthető, de a számára legjobb feltételek biztosítása messzemenően megtérül. A szamóca vegetációs ciklusának kezdete és befejezése függ a hőmérséklettől, ezért ország déli részein lévő kertekben, a korábbi felmelegedés miatt 1-2 héttel hamarabb kezdik meg a vegetációt. Ez a koraiság a piacon előnyt is jelenthet, azonban ezek a növények a visszatérő tavaszi fagyoknak is jobban kitettek. Ilyenkor a fagyok elsősorban a legfejlettebb, legkorábban nyíló virágokat károsítják, a később nyílóak sértetlenek maradnak. Télen is, csak a keményebb hótakaró nélküli teleken fordul elő, hogy a téli fagyok jelentős kárt okoznak, mert a vastagabb hótakaró alatt, akár több héten keresztül, a –30 °C -ot is elviseli. A szamóca vízigényes növény, ezért a hazai csapadékviszonyok mellett, csak öntözéssel ad magas terméshozamokat.

Talajigénye

A kissé savanyú 5–7,5 pH értékek közötti, magas szervesanyag- és alacsony sótartalmú talajokat kedveli. A különböző homokos vályog-, a barna homok- és a homokos öntéstalajokon fejlődik a legkielégítőbben. A gyökerek nagy oxigénigénye miatt kényes a talaj jó levegőháztartására, a pangó vizet nem bírja, 100 cm-nél magasabb talajvízszintű területeken nem termeszthető.

Szaporítása

A sikeres termés alapja a jó minőségű szaporítóanyag. A jó palánta fajtaazonos, vírusoktól, gombás betegségektől, kártevőktől mentes, friss, életképes és szabványméretű, legalább tíz darab 8 centiméter hosszú, fejlett, ép gyökérrel és megfelelő átmérőjű gyökértörzzsel rendelkezik. A földieper szaporítása egyszerű, könnyen elvégezhető, mivel a növény saját maga gondoskodik erről, az indán keletkezett indanövénnyel. A gyakorlatban a különböző fejlettségű leveles (tálcás) palánták és a levél nélküli, tárolt frigó palánta a legelterjedtebb szaporítóanyagok. A leveles földieperapalánták korszerű szaporítási módszere, hogy a 3-5 levéllel rendelkező palántákat nyár végén, vagy tavasszal felszedjük.

A tálcás palánta előállítása. A tálcás palánták alapanyagául szolgáló indanövényeket leggyakrabban a legyökeresedésük kezdetén szedik, és általában 5×5 cm-es fészkű tálcákba, vagy poharakba palántázzák. Ezekben a tálcákban erősödnek meg, itt képeznek erőteljes gyökérzetet. Az ilyen palántákat késő ősszel, de a fagyok beállta előtt kell felszedni. A fölszedett indanövényekről, a szívlevelek kivételével, a leveleket eltávolítják, szellősen (kilyuggatott) polietilén zacskókba csomagolják és felhasználásukig, 1-2 °C hőmérsékleten és 85-90%-os relatív páratartalom mellett tárolják.

A telepítés

A földieper-palánták 1-4 évig teremnek, a negyedik évben át kell ültetni. Szabadföldön a leveles palánták optimális ültetési ideje a július közepe – augusztus közepe közötti időszak. Augusztus vége utáni ültetéskor a palánták télre való felkészülése kockázattal jár. A frigó palánták használatának nagy előnye, hogy gyakorlatilag március közepétől augusztus közepéig bármikor ültethetők Az ültetés idejét a szaporítóanyag és a termesztési cél határozza meg elsősorban, de befolyásoló tényező lehet a talajállapot is. A földieper ültetvény életkorát szabadföldön 1-4 hajtatásban 1-2 évre tervezik, ezért telepítése nagyon gondos előkészítést igényel. A telepítés előtti talaj-előkészítés során alakítjuk ki a palánták számára optimális talajállapotot és a talaj megfelelő szintű tápanyagtartalmát. A szakszerű tápanyag-ellátás alapja a telepítés előtti talajmintavétel és a minta laboratóriumi vizsgálata. (A szamóca számára elég a talaj felső 30 cm-es rétegéből venni a talajmintát.) Az istállótrágyát ajánlatos már az elővetemény alá bedolgozni alaptrágyaként. Ennek átlagos mennyisége a talaj humusztartalmától függően 6–10 kg/m² között változik. A talajt a telepítés előtt kora tavaszi ültetéshez ősszel, a későbbi ültetésekhez 4-6 héttel az ültetés megelőzően 25–30 cm mélyen kell szántani, vagy felásni.

A földiepernek jó előveteménye lehet a kertészeti növények közül a fejes káposzta, a sárgarépa, a fejes saláta, a zöldbab, a zöldborsó és egyéb rövid tenyészidejű zöldségnövények. Szamócát szamóca után néhány évig talajfertőtlenítés nélkül nem szabad telepíteni, mert a kártevők felszaporodása és a talajuntság miatt, emelkednek a növényvédelmi kiadások, és csökken a termés mennyisége.

Szedés, szállítás

A virágok megtermékenyülése után 26-30 nap múlva érik a gyümölcs. A földieper genetikai adottsága a folyamatos érés, amely az elsődleges gyümölcsöknél kezdődik és fokozatosan a kisebb rendű gyümölcsökön, folytatódik. Ezért 2-3 naponta szednünk kell, ez az érés ideje alatt összesen 10-12 alkalmat jelent. Szedésre legalkalmasabbak a délelőtti órák, amikor a gyümölcs felületéről már felszáradt a harmat, de még nem melegedett fel túlságosan, ugyanis a nedves vagy felmelegedett gyümölcs gyorsan romlik, nehezen tárolható. Friss fogyasztásra a gyümölcsöket kb. 1 cm-es kocsánnyal, és csészelevelekkel együtt, a felhasználás jellegétől függően 3–5 kg-os rekeszekbe, vagy rekeszekben elhelyezett 0,5 kg-os tálcákba szedjük. A gyümölcs válogatását és osztályozását már a szedéskor el kell végezni, így átrakással nem okozunk több sérülést a gyümölcsön. A friss fogyasztásra szedett gyümölcsöt szállítás előtt gyorsan le kell hűteni, szállítani 0, +2 °C közötti hőmérsékleten lehet.

Felhasználása

A földieper rendkívül alak- és formagazdag növény, ma már szinte minden felhasználási célra találunk speciális fajtákat. A friss fogyasztásra alkalmas fajtáknál fontos, különösen, ha eladásra szeretnénk termelni, a gyümölcs alakja, mérete, színe, íze, zamata, érési ideje, szállítható-, és tárolhatósága.

A konzerv- és hűtőipar igényli a közepes nagyságú, egyenletes felületű, tömör húsú, világosvörös színű gyümölcsöt, amely mélyfagyasztás után is megőrzi ezeket a tulajdonságokat. A sokféle igény kielégítése nagyon nehéz, de a nemesítők megpróbálnak minél több felhasználási célra alkalmas fajtát előállítani. Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de eperhabot is készítenek belőle. Kitűnő süteményekbe, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé és gyümölcsbor készítésére is alkalmas.

Ismertebb fajtái

Földieper

A földieperfajtáknak fontos értékmérő tulajdonságai a télállóság, és az aszálytűrés, valamint a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség. A hazai fajtakínálat nagyrészt külföldi fajtákból áll, de vannak értékes magyar fajták is (Fertődi 5, Kortes). A külföldi fajták közül a holland fajták állták meg helyüket legjobban a hazai körülmények között. A 80-as évek közepéig a Senga Sengana fajtát és a Gorella fajtát termesztették a legtöbb helyen hazánkban.Ez utóbbi a népszerűségét, kiváló tulajdonságainak, és a nálunk elterjedt 3-4 éves termesztésmódhoz való jó alkalmazkodóképességének köszönhette. A Gorella még ma is fellelhető a házikertekben, pedig az újabb fajták, mint az Elsanta, Gerida, Polka, Marmolada, Sella hasonlóan jó tulajdonságokat mutat. A többször termő fajták sajátossága a napszak-közömbösség, ezért a vegetáció folyamán virágzásuk és a termésképzésük folyamatos, egészen a fagyokig megörvendeztetik a termesztőt zamatos gyümölcsükkel. Az ilyen típusú fajták száma jóval alacsonyabb az egyszer termő fajtákéhoz képest, jelentőségük pedig elsősorban a kiskerti, vagy házikerti termesztésben van.

Fajtái

Földieper (szamóca) fajták és tulajdonságaik

Neve:	Bokra	Érési ideje	Alakja	Nagysága	Konzisztenciája
Egyszer termő fajták:
C.Rival	magas,laza	máj.28-jún.20.	kúp	nagy	puha
Gerida	erős növekedésű	máj.-jún.	szabályos	nagy	kemény
Gorella	középnagy, felálló	máj.25-jún.15.	tompa kúp	igen nagy	közepesen kemény
Hummi Grande (hummi grand)	nagy, laza	máj.25-jún.15	tompa kúp	nagy	puha
Lamda	erős.növekedésű	máj.-jún.	kúp	közepes	kemény
Nadina	erős nővekedésű	máj.végétől 3 hétig	felálló	nagy	közepesen k.
Pokahontas (pokahontasz)	nagy,laza	máj.22-júni.15	tompa kúp	nagy	kemény
Red Gauntlet (Rid gontlit)	erős növekedésű	máj.30-jún.20.	kúp	nagy	kemény
Souvenir (szuvenír)	magas, tömött	jún.5.-25.	lapított kúp	legnagyobb	kemény
Surprise (szürpríz)	tömött, nagy	máj.20.-jún.15	kúp	közepes	félkemény
Vasper (Veszpő)	magas, tömött	jún.1.-20	szabálytalan, lapított	igen nagy	közepesen kemény
Többször termő fajta
Brigadéros	középnagy	jún., és aug.	kúp	középnagy	kemény
Macherauch's Dauerente (maceraucsz dajerent)	erős növekedésű	júl. és júl.-okt.	kúp	nagy	kemény
Mara de Bois	gyenge, v.tömött	máj., júl.	lapított gömb	középnagy	közepesen k.
Folyton termők
Rabunda	feltörő, erős	jún.- szept.	kúp	kicsi, v. közepes	puha
Rapella	középerős	jún.-szept.	gömb	középnagy	kemény

Gombakártevői

• Lombozat:
  • szamócalisztharmat (Sphaerotheca macularis),
  • szamóca mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella fragariae),
  • szamóca dendrofómás levélfoltossága (Dendrophoma obscurans),
  • szamóca diplokarponos levélfoltossága (Diplocarpon earliana),
  • szamóca citiás levélfoltossága (Zythia fragariae)

• Gyökérzet:
  • szamóca fitoftórás gyökérpusztulása (Phytophtora cactorum),
  • szamóca verticilliumos hervadása (Verticillium ssp.),
  • szamóca fuzáriumos hervadása (Fusarium ssp.)

A szamóca szürkepenészes rothadása.

• Gyümölcs:
  • szamóca szürkepenészes rothadása (Botrytis cinerea),
  • szamóca fitoftórás rothadása (Phytophtora cactorum),
  • szamóca gnomóniás rothadása (Gnomonia comari).

Állati kártevők

• Gyökérzet:
  • cserebogár (Melolonta ssp.),
  • drótférgek (Elateridae),
  • vincellérbogarak (Otiorrhynchus ssp.)

• Rügy, bimbó, virág:
  • szamócaatka (Tarsonemus pallidus),
  • szamóca-fonálféreg (Aphelenchoides fragariae),
  • szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci),
  • szamócaeszelény (Coenorrhinus germanicus.)

• Hajtás és levélzet:
  • szamócaatka (Tarsonemus pallidus),
  • szamóca-fonálféreg (Aphelenchoides fragariae),
  • szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci),
  • cserebogarak (Melolonta ssp.),
  • fehéröves levéldarázs (Emphytus cintus),
  • sodrómolyok (Tortricidae),
  • bagolylepkék (Noctuidae),
  • levéltetvek (Aphididae),
  • közönséges takácsatka (Tetranychus urticae).

Növényvédelem

A legtöbbször elkövetett hiba, hogy csak a gyümölcsöt védik a károsítók ellen, pedig bőséges termést csak az egészséges tő érlel, amelynek lombozata is egészséges. Tavasszal első sorban az elszáradt levelek összeszedésével, ezek elégetésével, az ágyások 0,3%-os Orthocid, vagy 0,2%-os Ortocid-Phaltan gombaölő szerrel való permetezéssel, később a rovar-kártevők, és atkák ellen Bi-58, vagy egyéb rovar- és atkaölő szerekkel védekezhetünk. Gyakran az érőfélben lévő szamócát a szürkepenész is megtámadja, ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a virágzás végén 0,1%-os Chinoin fundazollal permetezünk. Az érésben lévő penészes szemeket összeszedjük és megsemmisítjük. Vagyis a vegyszeres növényvédelmet okszerűen, a legjelentősebb károsítók, így a szürkerothadás, a levélfoltosságok, a sodrómolyok, és a szamócaatka elleni védekezésre kell alapozni. Nagyon fontos, hogy már a telepítés előtt figyelmet fordítsunk azokra a tényezőkre, melyek kihatnak a növényállomány egészségi állapotára. Ezek a következők: terület-kiválasztás, vetésforgó, talajfertőtlenítés, egészséges szaporítóanyag használata.

Lásd még

• Natúr gyógyteák

Külső hivatkozások

• A szamóca termesztése és felhasználása
• Szamóca.lap.hu - linkgyűjtemény
• Eperlekvár recept