Lepkés-barlang
| Lepkés-barlang | |
| Hossz | 5,4 m |
| Mélység | 3,1 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 3,1 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Nagygörbő |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | atektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4430-16 |
A Lepkés-barlang bazaltban kialakult barlang.
Leírás
Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről D felé indul a 2 km-es portalanított üzemi út egy kőbányához, mely találkozási pont, parkoló hely lehet a barlang felkeresésekor. A bánya üzemi épületeitől jobbra, Ny felé a meddőhányó aljánál elhaladva lehet bejutni a Bazaltutcába. A bányától mintegy 400 m-re a Bazaltutca két egymással párhuzamos nyílt repedésrendszerré válik. A felső, DK-i, kisebb, úgynevezett mellékutcában található a Lepkés-barlang az utca alját képező szürke bazaltból álló kőtörmelékből D felé néző nyílással.
Trapézformájú bejáratának szélessége 50 cm és magassága 60 cm. A bejáratot követő kis küszöb után a barlang 180 cm-es aknában folytatódik. Az akna aljából szűk átbújó vezet az alsó fülkébe. Ez a fülke 3 m hosszú, 1–1,5 m széles, magassága pedig 120 cm-ről fokozatosan csökken. Falait mindenütt nagy, szögletes, szürke bazalt tuskók alkotják. Az akna alja kisebb-nagyobb kőtörmelékből áll. Az alsó fülke alját többnyire morzsalékos, földes kitöltés alkotja. A barlang függőleges kiterjedése 3,1 m, vízszintes kiterjedése 3,5 m és hossza 5,4 m. Bejárásához lámpára szükség van.
A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekinthető. A Bazaltutcával egy időben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen, a Bazalt(mellék)-utca aljában levő széthúzódott repedés alkotja a Lepkés-barlangot, melynek fő kiterjedési iránya megegyezik a Bazaltutca irányával. Élővilágából előkerültek a névadó vörös csipkésbagoly lepkék (Scoliopteryx libatrix), iszapszúnyogok (Limonia nubeculosa) és korongcsigák (Aegopis verticillus). Az alsó fülke 3 m²-nyi morzsalékos kitöltése ásatásra megfelelő helynek látszik.
Helyi jelentőségű kisebb barlang, melynek faunisztikai és paleontológiai kutatása biztatónak látszik.
Kutatástörténet
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, nagygörbői Lepkés-barlang bazaltban alakult ki, valamint 5,1 m hosszú és 2,5 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Irodalom
- Bertalan Károly: Magyarország nemkarsztos eredetű barlangjai. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1958. január–június. 15–16. old.
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 62–63., 78. oldalak és két fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 24–27., 31. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 151. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy (Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 72., 77., 80. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 46. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Eszterhás István: Die Basalthöhlen der Tátika- und Kovácsi-berg. Arbeitsmaterial der Höhlenforscher, 19. Jahrgang. 1987. DWBO Dresden. 11. old.
