Lenz János Nepomuk
| Lenz János Nepomuk | |
_nagykeresked%C5%91.jpg) | |
| Született | 1843. szeptember 24. Pozsony, Pozsony vármegye |
| Elhunyt | 1913. április 13. (69 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | nagykereskedő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lenz János Nepomuk (Pozsony, 1843. szeptember 24. – Budapest, 1913. április 13.) budapesti gyümölcs-, fűszer, és gyarmatárú nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja.
Élete
A római katolikus jómódú régi nagypolgári Lenz családban született, amely a családi legendárium szerint a svájci Lenzburgból vándorolt el a Magyar Királyságba;[1] Lenz János két fivérével együtt felemelte a családját az ismeretlenségből. Apja, Lenz József (1819–1863), pozsonyi kőfaragó mester (Steinmetz, magister lapicida), bérház tulajdonos,[2] anyja, az osztrák származású római katolikus pozsonyi születésű Skoff Jozefa (1824–1898) volt.[3] Lenz Jánosnak még két öccse volt: Lenz Gyula (1848–1910) és Lenz Ferenc (1851–1926), kereskedelmi tanácsos, akikkel apjuk elhunyta után gyümölcs- és fűszer kereskedő céget hozott létre. A három Lenz testvér Pest-Budára költözve a „Lenz Testvérek” nevű céget, egy déligyümölcs-, fűszer- és élelmiszer- (Südfrüchte Händler) kereskedő vállalatot 1877. október elsején közkereseti társaságként alapították meg Budapesten, az üzemét 1864-ben hozták létre.[4]
A Lenz Testvérek cég társtulajdonosai 1889-től 1911-ig hivatalosan Lenz Ferenc és Lenz Gyula fivérek voltak; 1911-től, pedig özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna (1874–1946) kereskedő asszony volt a cégtulajdonosa és vezetője. Lenz János és testvérei, nem csak a vagyonát gyarapították a 19. század végén de a Magyar Királyságban a kereskedelmét fejlesztették; a fivérek a magyar gyümölcsök exportálásának a gyarapításában nagy érdemmel éltek, ahogy a külföldi fűszerek és gyümölcsök behozatalában is. A század fordulóra a Lenz család összesen 5 bérházat birtokolt a fővárosban, és a cég központja a Petőfi tér 4-es szám alatti épületben helyezkedett el. 1905. február 8-án az uralkodó személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Lenz János Nepomuk budapesti gyarmatárú-kereskedőnek, a kereskedelmi téren szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta Ferenc József magyar király;[5] 1905. februárjában, dr. Falk Miksa, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke levelet kapott Lenz Jánostól, a "Lenz Testvérek" déligyümölcs nagykereskedői kiviteli és behozatali cég beltagjától, amely szerint a Ferenc József-rend lovagkeresztjével történt kitüntetése alkalmából 500 koronát adott adományként a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete javára.[6] Habár az utolsó éveiben Lenz János visszavonult a kereskedelmi pályáról, cserébe igen tevékeny és karitatív társadalmi életet élt.
Lenz János Nepomuk élete végéig nőtlen maradt; 1913. április 13.-án hunyt el Budapesten.[7] Unokaöccse, Lenz Gyuláné Gömöry Annának fia, Lenz József (1897–1965), tartalékos huszárszázados, kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő, földbirtokos vitte tovább a családi vállalkozást és jelentős szerepet töltött be a magyar gyümölcs kereskedelmében a két világháború közti korszakban.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org - Roman Catholic - Bratislava Sv. Martina (Part IV) - Lenz János Nepomuk keresztelője
- ↑ familysearch.org Lenz József halálának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org Lenz Józsefné Skoff Jozefa gyászjelentése
- ↑ Központi Értesítő, 1877 (2. évfolyam). 1877-11-07 / 104. szám
- ↑ Budapesti Közlöny, 1905. február (39. évfolyam, 26-48. szám)1905-02-18 / 40. szám
- ↑ Magyarország, 1905. február (12. évfolyam, 29-54. szám)1905-02-16 / 44. szám
- ↑ Budapesti Hírlap, 1913. április (33. évfolyam, 77-102. szám)1913-04-15 / 89. szám