Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)
| Latabár Árpád | |
 | |
| Id. Latabár Árpád az 1930-as években | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1878. szeptember 19. Miskolc |
| Elhunyt | 1951. augusztus 22. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Gyermekei | |
| Latabár Árpád IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Latabár Árpád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
id. Latabár Árpád (Miskolc, 1878. szeptember 19. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. augusztus 22.)[1][2] magyar színész. A Latabár-színészdinasztia tagja. Latabár Endre unokája, Latabár Kálmán Árpád és Budai Adél fia, Latabár Kálmán és ifj. Latabár Árpád édesapja.
Pályája
Gyermekkorában Feld Zsigmond gyermekszínházában kezdett játszani, ahol a Robinson című darabban lépett fel.[2] Előbb Horváth Zoltán növendéke volt, majd a Színművészeti Akadémián tanult. 1896-ban Szolnokon szerepelt. 1897-ben Aradon, 1898-tól 1908-ig Kövessy Albert, 1908–1910 között Krecsányi Ignác,[2] 1910–11-ben Komjáthy Károly társulatában lépett fel.[2] 1911-től 1932-ig, ill. 1933–34-ben a Király, 1939–40-ben a Royal Színház tagja volt.
Fellépett 1915-ben a Télikertben, 1917-ben a Népoperában, 1918–19-ben, 1928-ban, 1930-ban a Budapesti, 1922-ben a Blaha Lujza, 1923-ban, 1925-ben, 1929-ben a Magyar, 1931–32-ben a Fővárosi Operett, 1931-ben, 1935–1938 között a Városi, 1933-ban a Kamara Színházban, 1934-ben a Royal Orfeumban, 1937-ben a Márkus Parkszínpadon, 1939–40-ben az Erzsébetvárosi, 1942-ben a Vidám Színházban is. 1942-től 1948-ig a Fővárosi Operettszínházban működött. 1945-ben az Új Színházban, 1946-ban a Béke Színházban is szerepelt. Halálát tüdőgyulladás okozta.
Jellemzője
A joviális viccelődő tipikus figurája volt, gyorsan a közönség kedvencévé vált.[2] Szerepei elevenek, vidámak, élettel teltek voltak, azokat humorral formálta. Karikírozó képessége kimagasló volt. Számos filmszerepet kapott.
Főbb színházi szerepei
- Csörsz (Zeller: A madarász)
- Ferkó (Kálmán I.: A csárdáskirálynő)
- Populescu herceg (Kálmán I.: Marica grófnő)
- Dorner (Zerkovitz B.: A legkisebbik Horváth lány)
- Beppo (Erdélyi M.: Sárgarigófészek)
- Nagyherceg (Jacobi V.: Sybill)
- Polgármester (Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1294/1951. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 455. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források
- Molnár Gál P.: A Latabárok (1982)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
