Lőte József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőte József
Löte József (1856-1938) orvos.JPG
Életrajzi adatok
Született Maroscsúcs
1856. március 19.
Elhunyt Budapest
1938. július 13. (82 évesen)
Pályafutása
Szakterület orvostudomány
Kutatási terület kórtan
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, dékán, rektor

Lőte József (Maroscsúcs, 1856. március 19.Budapest, 1938. július 13.) orvos, egyetemi tanár, rektor.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Lőte József református lelkész és Dósa Eszter nemes székely szülők fia. Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi református Bethlen-gimnáziumban fejezte be 1875-ben. Orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol 1881-ben orvosdoktorrá avatták. 1880–1883 között Kolozsváron, 1883–1887 Budapesten az általános kór- és gyógyszertani tanszék tanársegéde volt. 1887-ben magántanár lett kisérleti kórtanból. 1888-ban állami ösztöndíjjal nagyobb külföldi útra indult. 1890-ban a budapesti Pasteur-intézetben lett tanársegéd. Ugyanabban az évben Kolozsvárra költözött helyettes tanárnak. Előbb az egyetem általános kór- és gyógytani tanszékének rendkívüli, 1893-tól pedig nyilvános rendes tanára lett. 1893–1894-ben és 1899–1900-ben az orvosi kar dékánja, 1901–1902-ben pedig az egyetem rektora volt.

Munkássága [szerkesztés]

Cikkei a kolozsvári Orvos-Természettudományi Értesítőben, a Természettudományi Közlönyben, az Orvosi Hetilapban, a a Magyar Orvosi Archivumban jelentek meg. A budapesti orvos-egylet 1887-ben díjjal jutalmazta az anthrax és veszettség-virus beoltása után fellépő láz körülményeiről szóló tanulmányát. Két évig szerkesztette az Erdélyi Múzeum-egylet orvos-természettudományi szakosztályának Értesítőjét.

Munkái [szerkesztés]

  • Gyakorlati kórtan. Kézikönyv orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Woodhead Sims G. 2. jav. és bőv. kiadásából ford. Budapest. 1885.
  • Előadások az általános orvoslástanból, különös tekintettel a belső bajokra. Írta Hoffmann Frigyes Albin, 2. átdolg. kiadásból ford. Budapest., 1890. (A magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára LX.)
  • Adatok a tengeri nyúl egyes szervei aránylagos súlyviszonyainak változásához inanitio következtében, Orvos-Természettudományi Értesítő, 1880.
  • A nerium oleander hatásáról, Orvos-Természettudományi Értesítő, 1882.
  • A fehérjefélék rothadása közben keletkező mérges alkaloidokról, Természettudományi Közlöny, 1883.
  • Kisérletek a lépfene gyógyítására,Orvosi Hetilap, 1886.
  • A védőoltás és az immunitás kérdése a fertőző betegségek tanában, Orvosi Hetilap, 1887.
  • A házinyúl hőmérséki és súlyviszonyairól veszettségoltás után, Orvosi Hetilap, 1883.
  • Adalék a gümőkór kisérletes kórtanához, Orvosi Hetilap, 1889.

Források [szerkesztés]