Lézeres szemműtét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lézeres szemműtét szemsebészeti eljárás, amelynek az a lényege, hogy az úgynevezett excimer lézerrel kijavítják a szem fénytörési hibáját. Ez háromféle módon történhet:

  1. Rövidlátóknál (myopia) a szaruhártya fénytörési mutatóját kell csökkenteni, amit a szaruhártya közepének ellaposításával lehet elérni. A műtét során a szaruhártya elülső felszínén, középen, 5–9 mm átmérőjű körön belül, a számítógép vezérelte lézersugár elpárologtatja a vizsgálat során előzetesen megállapított dioptria értéknek megfelelő mikrométeres vastagságú szövetmennyiséget. Ügyelnek arra, hogy a kezelés után megfelelő mennyiségű szaruhártya vastagság maradjon vissza, és a szem stabilitása ne kerüljön veszélybe.
  2. Távollátók (hypermetropia) esetén az éleslátáshoz, épp ellenkezőleg, növelni kell a fénytörési mutatót. Ezt a központi rész körül körbefutó bemélyedéssel lehet megoldani, ami kiemeli, kidomborítja a központi részt.
  3. Belső szemtengelyferdülés (astigmia) esetén a szemben egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, ezért a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. A műtét során mindkét görbületet kezelik, hogy egyetlen fókuszpont alakuljon ki, ami biztosítja az éles kép kialakulását.

Lézeres szemműtéttel az ún. korrigált vízus több mint 125%-os is lehet, tehát a jól látó – vagy szemüveggel, kontaktlencsével „támogatott” – szemhez képest is jobb látásélességet lehet elérni. Ennek nagy jelentősége lehet például vadászpilótáknál, így nem csoda, hogy – ott, ahol ezt nem tiltják – sok repülőpilóta (illetve pilótajelölt) választja a látásjavító szemműtétet.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 19. század végén Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban Lans és Bates szemorvosok igyekeztek különböző látásproblémákat sebészeti úton korrigálni.
  • A japán Sato az 1930-as években próbálkozott azzal, hogy a szaruhártyán ejtett bemetszésekkel megváltoztassa annak domborúságát, és javítsa a látáshibákat.
  • Az eljárást az 1970-es években Fjodorov fejlesztette tovább, aki a radiális keratotómia (RK) gyakorlati alkalmazását dolgozta ki. Ebben az eljárásban úgy ejtenek bemetszést a szaruhártyán, hogy annak belső felszíne nem sérül. A módszer az Amerikai Egyesült Államokban Leo Bores révén terjedt el. Az eredmények azonban nem voltak kellőképpen kiszámíthatóak, és viszonylag sok szövődmény lépett fel.
  • Az excimer lézer biológiai szövetekre gyakorolt hatásában rejlő lehetőségeket Srinivasan ismerte fel, a szemészettel pedig Steven Trokel hozta kapcsolatba a módszert. Az excimer lézer által kibocsátott nagy teljesítményű ultraibolya sugarat a szövet nagyon kis távolságon belül elnyeli. A nagy teljesítménysűrűség megbontja a molekulák közötti kapcsolatokat, így gyakorlatilag a lézer „elpárologtatja” a szövetet.
  • Németországban 1985-ben Seiler végezte az első excimer lézeres beavatkozást.
  • Az első szaruhártya felszínén történő lézeres kezelést (PRK) 1987-ben végezték vak szemen, a Columbiai Egyetemen.
  • 1988-ban Marguerite McDonald a New Orleans-i Egyetemen végezte az első PRK beavatkozást látó szemen.
  • A LASIK eljárást a görög Pallikarisz fejlesztette ki 1990-ben, de az első ilyen beavatkozást 1991-ben végezték az Amerikai Egyesült Államokban.

A világon eddig már több mint 10 millió, Magyarországon kb. 100 ezer lézeres szemműtétet végeztek.[1]

Eljárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden eljárás megegyezik abban, hogy a lézerkezelést a szaruhártya alsóbb, nem regenerálódó rétegében (stroma) végzik, ez garantálja a tartós eredményt. A számítógéppel vezérelt excimer lézer gyártmánytól függően másodpercenként 60–4000-szer ellenőrzi a szemgolyó helyzetét, és követi annak elmozdulásait. Nagy elmozdulás esetén a lézerkészülék leáll.

Ma már szinte minden kezelést lézerrel végeznek, amely tulajdonképpen elpárologtatja a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget. Azonban jelenleg is többféle eljárás létezik, amelyeknél a sebészek eltérő módon érik el a szaruhártya nem regenerálódó rétegeit.

PRK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PRK (PhotoRefractive Keratectomy) során ledörzsölik a szaruhártya védőrétegét, a hámsejteket (epithelium), és a szaruhártya felszínen végzik a lézeres kezelést.

A műtét után a kezelt területet védő kontaktlencsével fedik le. A hámsejtek 2–3 nap alatt nőnek vissza, mely idő alatt fényérzékenység, idegentest érzés tapasztalható. A szájon át szedhető fájdalomcsillapítók jól csökkentik a panaszokat.

A PRK kezelés előnye, hogy teljesen biztonságos, kitűnő eredményei vannak. Körülbelül 10 nap múlva lehet munkába állni. A műtét után a szemet legalább 6 hónapig 100%-os UV-szűrős napszemüveggel kell védeni (ezt felhős időben is viselni kell, a szórt fény miatt), mert az ibolyántúli sugarak hatására a szaruhártya ismét megvastagodhat, és visszaáll a műtét előtti állapot.

LASEK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LASEK angol műszó, a Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy rövidítése. A LASEK a PRK egy változata. Azért fejlesztették ki, hogy az ismerten szövődményes LASIK eljárásnak alternatívát adjanak. Szintén felszínes kezelés, melynek során a felszíni hámréteget hígított alkohol segítségével meglazítják és felhajtják, a lézer kezelés után pedig visszahelyezik. Még kevesebb szövődmény lehetséges és a gyógyulási folyamat is gyorsabb. Kontaktlencsét a LASEK beavatkozás után is helyeznek a szemre.Sajnos az eljárás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem kisebb a fájdalom, nem gyorsabb a gyógyulás. Ennek megfelelően világszerte visszaszorulóban van.

LASIK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LASIK angol műszó, a Laser-Assisted In Situ Keratomileusis rövidítése. A sebész ennél az eljárásnál egy speciális, mechanikus eszköz (a mikrokeratóm) segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd a lebeny alatti fájdalommentes rétegben elvégzi a lézerkezelést. Végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik a műtött területre. A LASIK-nak kétségtelen előnye, hogy a PRK-val járó kellemetlenségektől mentes. A gyorsabb gyógyulás és a fájdalommentesség ígéretével a páciensek jelentős része – főleg Amerikában – ezt az eljárást választotta. Mára átvette a vezető szerepet a PRK-tól, a biztonságos FEMTOLASIK-nak, vagy más néven INTRALASIK-nak köszönhetően.

IntraLASIK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IntraLASIK eljárás lényegében megegyezik a LASIK eljárással. A különbség a védőlebeny képzésénél jelentkezik. A LASIK eljárásnál egy számítógép által vezérelt mechanikus eszközzel készítik a lebenyt, míg az IntraLASIK eljárásnál ezt a műveletet is lézer végzi. A szaruhártya korrekciója a lebenyképzés után már azonos módon, mindkét esetben egy másik lézerrel történik. A LASIK-nak számos intraoperativ szövődménye van, az IntraLASIK-nak sokkal kevesebb. A visszahajtott lebeny itt sem nő vissza soha, csak visszatapad. A lézer által képzett perem miatt sokkal biztonságosabb, de a lebeny elmozdulásának veszélye a páciens élete végéig fennáll. Mint a LASIK-nál, itt is elvágják a szaruhártyában lévő szemszárazságot jelző receptorokat, így legalább egy évre van szükség a megfelelő könnytermelés helyreállásához.

A LASIK és az IntraLASIK kezelések összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LASIK és az IntraLASIK eljárásoknál dioptriában mérhető eltérés kezelése ugyanúgy excimer lézerrel történik. A különbség a lebeny képzésének módjában van. LASIK során a szaruhártya hagymahéj szerűen lehelyezkedő lemezeit egy mechanikus eszközzel keresztülvágva képzik a lebenyt. Ennek következtében a szövődmény arány 0,5%-os, ami azt jelenti, hogy 200 páciens közül 1 esetében az egyik szemen várható szövődmény fellépte. A másik problémát az jelenti, hogy a LASIK-kal vágott lebeny lapszerűen fekszik fel a vágási felszínre, így mechanikus hatásra (légzsák, teniszlabda stb.) bármikor elmozdulhat, leszakadhat. Emiatt a két súlyos szövődményfajta miatt szorul vissza egyre jobban a LASIK világszerte. Az INTRALASIK-nál nem mechanikus kés, hanem femtolézer végzi a lebenyképzést. A szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva íves lebenyt alakít ki, amelynek a felszíne nem lapszerű, hanem peremmel rendelkezik. Ez a perem óvja meg a lebenyt a későbbiekben az elmozdulástól.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy – bár a lebenykészítés módja a gyógyulási folyamatot kis mértékben befolyásolhatja – az azonos lézerkezelés miatt a műtét eredményessége nem függ attól, hogy lézer vagy mikrokeratóm készíti a lebenyt. Ld. még: ITT

Egyénre szabott kezelés (Sasszem, Zyoptix)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyénre szabott kezelés célja a magasabb rendű fénytörési hibák javítása, a szaruhártya felszínének pontos feltérképezése segítségével (hullámfrontelemzés, topográfiai elemzés)az ideálishoz a lehető legjobban közelítő felszín kialakítása lézer segítségével. A Sasszem kezelés, és a Zyoptix a szemklinikák saját elnevezései az egyénre szabott műtétekre. A döntő különbség abban van, hogy a Zyoptix a LASIK alapú eljárást használja, míg a Sasszem kezelés PRK, LASEK, EPI-LASIK, vagy INTRALASIK alapú lehet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]