Kőudvar alsó barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. január 30., 00:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Irodalom)
Kőudvar alsó barlangja
Hossz5,1 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
TelepülésZalaszántó
Földrajzi tájBakony
Típustektonikus

A Kőudvar alsó barlangja bazaltban kialakult barlang, amely Zalaszántó szélén, a Tátikán található.

Leírás

Hasonlóan közelíthető meg, mint a Tátikai-hasadékbarlang, csak a természetvédelmi terület határát jelző táblától még 350 m-t kell menni Ny felé. A D-i fal legmagasabb része előtt (Tinóállás) a sziklaperem több repedéstől átjárva, beugrókkal tagolva, lépcsőzetessé, csipkéssé válik. E részen, 5 m-es relatív magasságban 4×5 m alapterületű kőudvar alakult ki. A kőudvar alatti nagyjából függőleges, de (gyakorlattal rendelkezőknek) a kiálló bazaltoszlop végeken szabadon kimászható sziklafalban nyílik DNy felé néző bejárata. A kőudvar szintjén, a Kőudvar alsó barlangjától magasabban van a Kőudvar felső barlangja.

Nevét a kőudvarhoz való térbeli viszonyáról kapta. Bejárata 1 m magas és 60 cm széles. A barlangot három tagból álló kúszójárat alkotja. A repedés, mely mentén kialakult, nem egészen párhuzamos a kőzet oszlopos tagoltságával. Emiatt van, hogy a barlang lépcsőzetesen eltolt, három egymással párhuzamos tagból áll. A párhuzamos részek egymásba szakadásánál a kúszójárat kiszélesedik és magasabbá válik. Alját leszakadt bazaltoszlopokat tartalmazó laza morzsalékos törmelék tölti ki. Hossza 5,1 m. Bejárásához legfeljebb elemlámpa szükséges. Kitöltése ásatásra alkalmas. Egy esetleges ásatás jelentőségét talán növelné.

Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlang.

Kutatástörténet

Az 1942. évi Barlangvilágban arról van szó, hogy Margittay Rikárd egy kis felfedező feladatot ajánl a tátikai várromokat felkereső olvasóknak. Ugyanis az 1848-ban kiadott Szerelmey-féle Balaton albuma című könyvben a Tátika romjairól szóló részben az van írva, hogy a vár hegyének oldalában járhatatlan mélységű barlang helyezkedik el, amelyből forrás fakad. Ez a kissé romantikusan hangzó mondat csaknem szóról-szóra megtalálható az 1878-ban megjelent és Jalsovics Aladár által írt könyvben, az 1889-ben kiadott Sziklay-féle kalauzban, valamint az 1909-ben megjelent Szemlér-féle balatoni kalauzban, ami azt a látszatot kelti, mintha a szerzők a közös forrásból írták volna ki a vonatkozó részt, anélkül, hogy meggyőződtek volna valóságáról.

Ezt a gyanút az a tény teszi valószínűbbé, hogy a Dornyay-féle alapos és részletes balatoni kalauz nem említ ilyen barlangot a Tátikán. Mivel saját ismeretei alapján nem tudta eldönteni ezt a megállapítást Margittay Rikárd, ezért azt ajánlotta az olvasóknak, hogy valaki közülük járjon utána a helyszínen a dolognak és állapítsa meg, hogy valóban van-e ott járhatatlan mélységű barlang, amelyből forrás folyik.

Eszterhás István fedezte fel, készítette el térképét és írta le először, 1985-ben. A részletes leírás és a térkép bekerültek az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1985-ös évkönyvébe.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, zalaszántói Kőudvar alsó barlangja bazaltban alakult ki, valamint 5,1 m hosszú és 1 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Irodalom