Közkereseti társaság
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.[1] A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek közkereseti társaságként működhetnek tovább.
Története
A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban.[2] A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.- 124. szakasz tartalmazta.
Szervezete
A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.
Legfőbb szerv
A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,[3] amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet.
Operatív szerv
A kkt. esetében az ügyvezetést az ügyvezető látja el.
Alapítása
A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható.
Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy,[4] továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag,[5] illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősség-kumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság.[6]
Megszűnése
A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén.[7]
A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására.
Tagsági jogviszony
A tagok jogai, kötelezettségei
A tagok felelőssége
A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.
A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
- ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással
- azonnali hatályú felmondással
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
- ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.[8]
Hivatkozások
- Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8
Külső hivatkozások
- 1875. évi XXXVII. törvénycikk
- 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Lásd még: Társasági jog 373. o.
- ↑ 1875:XXXVII. tc. 61. §.
- ↑ 2006. évi IV. törvény 92. § (1), ill. 2013. évi V. törvény 3:142. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (2), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (1), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (3), illetve 2013. évi törvény V. 3:90. § (2)
- ↑ Társasági jog, 149-150. o.
- ↑ 2006. évi IV. törvény 99. § a)-h), ill. 2013. évi V. törvény 3:146. §