Kósza lószúnyog

Kósza lószúnyog
	Nőstény kósza lószúnyog
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak ; (Diptera);
Alrend:	Szúnyogalkatúak ; (Nematocera);
Alrendág:	Tipulomorpha;
Család:	Lószúnyogok (Tipulidae);
Alcsalád:	Tipulinae;
Nem:	Tipula;
Alnem:	Tipula (Acutipula);
Faj:	T. oleracea;
Tudományos név
	Tipula oleracea; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Tipula pratensis De Geer, 1776; Tipula submendosa Tjeder, 1941;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kósza lószúnyog témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kósza lószúnyog témájú médiaállományokat és Kósza lószúnyog témájú kategóriát.

A kósza lószúnyog (Tipula oleracea) a kétszárnyúak (Diptera) rendjében, a lószúnyogok (Tipulidae) családjának egyik legközönségesebb faja.

Megjelenése

A hím 16–18, a nőstény 19–25 mm hosszú, karcsú, szürkéssárga, a tor hátán sötétebb, hosszanti sávokkal. Csápja 13 ízből áll; a hozzá rendkívül hasonló réti lószúnyog (Tipula paludosa) csápja 14 ízes.

Lába hosszú, vékony. Szárnya átlátszó, erezete feltűnően barnás.

Tojócsöve hosszú. A kb. 1 mm hosszú, hosszúkás peték feketék, kemények.

A 3–4 mm hosszú, hamuszínű lárvák orsó formájúak. Kültakarójuk gumiszerű. Állkapocstokjuk kemény, éles garathorgukkal rágnak.

Életmódja

A kifejlett egyedek általában július vége és szeptember eleje között, különösen réteken, mezőkön, kertes helyeken táncolva, szitálva repülnek, mindig a földhöz közel.

A nőstények nem vándorolnak messze a kikelésük helyétől, és a petéket csoportosan a talaj felszínére rakják, főleg gyepen füvek közé. A petékből két vagy három héten belül kikelnek a kis, láb nélküli nyüvek.

A lárvák eleinte a felszín alatt, gyökerekkel és korhadó növényhulladékkal táplálkozva fejlődnek ki. Fejlődésük lassú, de ha a tél enyhe, ősszel és télen is aktívak maradnak. Kora tavasztól fejlődésük felgyorsul, és a növények föld feletti részeit is elkezdik károsítani. Május végére vagy júniusra teljesen kifejlődnek, és a bábozódás előtti rövid időszakban, majd bábállapotban sem táplálkoznak. A talajban bábozódnak be, és csak közvetlenül az imágó kifejődése előtt jönnek a felszínre.

A különféle lószúnyogok lárvái néha szembetűnően károsíthatják a veteményt; így például az:

ismert kártevői. Március–áprilisban a legaktívabbak, főleg az enyhe, nyirkos éjszakákon.

Feltűnő károkat okozhatnak az üvegházakban.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Brehm: Az állatok világa^{[halott link]}
Közönséges lószúnyog

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap