Kósza lószúnyog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kósza lószúnyog
Nőstény kósza lószúnyog
Nőstény kósza lószúnyog
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak
(Diptera)
Alrend: Szúnyogalkatúak
(Nematocera)
Alrendág: Tipulomorpha
Család: Lószúnyogok (Tipulidae)
Alcsalád: Tipulinae
Nem: Tipula
Alnem: Tipula (Acutipula)
Faj: T. oleracea
Tudományos név
Tipula oleracea
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Tipula pratensis De Geer, 1776
  • Tipula submendosa Tjeder, 1941
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kósza lószúnyog témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kósza lószúnyog témájú kategóriát.

Hím kósza lószúnyog

A kósza lószúnyog (Tipula oleracea) a kétszárnyúak (Diptera) rendjében, a lószúnyogok (Tipulidae) családjának egyik legközönségesebb faja.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím 16–18, a nőstény 19-25 mm hosszú, karcsú, szürkéssárga, a tor hátán sötétebb, hosszanti sávokkal. Csápja 13 ízből áll; a hozzá rendkívül hasonló réti lószúnyog (Tipula paludosa) csápja 14 ízes.

Lába hosszú, vékony. Szárnya átlátszó, erezete feltűnően barnás.

Tojócsöve hosszú. A kb. 1 mm hosszú, hosszúkás peték feketék, kemények.

A 3–4 mm hosszú, hamuszínű lárvák orsó formájúak. Kültakarójuk gumiszerű. Állkapocstokjuk kemény, éles garathorgukkal rágnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett egyedek általában vége július és szeptember eleje között, különösen réteken, mezőkön, kertes helyeken táncolva, szitálva repülnek, mindig a földhöz közel.

A nőstények nem vándorolnak messze a kikelésük helyétől, és a petéket csoportosan a talaj felszínére rakják, főleg gyepen füvek közé. A petékből két vagy három héten belül kikelnek a kis, láb nélküli nyüvek.

A lárvák eleinte a felszín alatt, gyökerekkel és korhadó növényhulladékkal táplálkozva fejlődnek ki. Fejlődésük lassú, de ha a tél enyhe, ősszel és télen is aktívak maradnak. Kora tavasztól fejlődésük felgyorsul, és a növények föld feletti részeit is elkezdik károsítani. Május végére vagy júniusra teljesen kifejlődnek, és a bábozódás előtti rövid időszakban, majd bábállapotban sem táplálkoznak. A talajban bábozódnak be, és csak közvetlenül az imágó kifejődése előtt jönnek a felszínre.

A különféle lószúnyogok lárvái néha szembetűnően károsíthatják a veteményt; így például az:

ismert kártevői. Márciusáprilisban a legaktívabbak, főleg az enyhe, nyirkos éjszakákon.

Feltűnő károkat okozhatnak az üvegházakban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]