Kékszalagos pitta
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Erythropitta arquata (Gould, 1871) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kékszalagos pitta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kékszalagos pitta témájú kategóriát. |
A kékszalagos pitta (Erythropitta arquata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1871-ben, a Pitta nembe Pitta (Phoenicocichla) arquata néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják Pitta arcuata néven.[3]
Előfordulása
Borneó szigetén, Brunei, Indonézia és Malajzia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Átlagos testhossza 15 centiméter, testtömege 50–58 gramm.[2]
Életmódja
Hangyákkal és rovarokkal táplálkozik.[2]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
Források
- 22698659/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
