Károly János

Károly János
Emléktáblája Ráckevén
Életrajzi adatok
Születési név	Károly János
Született	1834. április 22. Ráckeve
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1915. január 16. (80 évesen) Székesfehérvár
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1855. augusztus 5.
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly János témájú médiaállományokat.

Károly János (Ráckeve, 1834. április 22. – Székesfehérvár, 1915. január 16.) kanonok és címzetes apát, székesfehérvári nagyprépost.

Életútja

Ráckevén született polgári szülőktől. A gimnáziumot Budán, Nyitrán, Selmecen és Székesfehérváron, a bölcseletet pedig a Pesti Egyetemen végezte. 1851-ben felvették a székesfejérvári püspöki egyházmegye papnövendékei közé. 1855. augusztus 5-én pappá szentelték. 1860-ban Nádasdy Lipót gróf agárdi birtokára nevezték ki adminisztrátornak, ahol hét évet töltött, mely idő alatt a grófi család levéltárának rendezésével foglalkozott. 1867-ben nagytétényi plébános lett és 1868-ban az esperesi kerület iskoláinak felügyeletével bízták meg. Ezután esperessé nevezték ki és az érdi kerület iskoláinak magyarosításában is buzgólkodott. 1885-ben székesfejérvári kanonok és a papnevelő igazgatója lett, ahol az egyházjogot és az egyháztörténelmet tanította. 1898-tól nagyprépost, 1900-1902 között káptalani helynök, 1902-től drivasztói választott püspök.

A Borromaeus egyházszónoklati folyóiratnak és a Hittudományi Folyóiratnak munkatársa.

Művei

• Isten, haza, király. Egyházi beszéd, melyet 1875. aug. 20. a székesfejérvári püspöki templomban mondott... Budapest, 1875. (Ugyanez németül. U. ott, 1876.)
• Emlékkönyv a székesfehérvári püspökmegye százados ünnepére. Székesfejérvár, 1877. (Nyirák Sándor etyeki plébánossal együtt.)
• Oklevelek Nádasdy Ferencz gróf nádasd-ladányi levéltárából. A székesfejérvári 1879. évi országos kiállítás alkalmából. Budapest, 1879. (Egy fénynyomattal.)
• Bucsú-szavaim tétényi hiveimhez. Budapest, 1885.
• Isten újja a történelemben. Egyházi beszéd, melyet 1885. évi szent István király ünnepén mondott. Székesfehérvár, 1885.
• Az egyház viszonya a theologiai tudományokhoz. Papnöveldei megnyitó beszéd. Budapest, 1885.
• Egyházi beszéd, melyet az 1886. év utolsó estéjén Budapesten a szent-Ferencziek templomában mondott. Budapest, 1887.
• A magyar nemzet vallási és nemzeti hivatásáról. Egyházi beszéd, melyet Simon János bibornok herczeg-primás meghívására 1887. Szent István király ünnepén Budapesten a helyőrségi templomban mondott. (Budapest. (2. kiadása u. ott.)
• Vegyes egyházi beszédek. I. Kiadta Talabér János. I. Budapest, 1887. II. Székesfejérvár, 1890.
• Egyházi beszéd, melyet ő szentsége XIII. Leo pápa 50 éves papságának jubiláris ünnepén 1888. január 1-jén Székesfejérvárott mondott. U. ott.
• Az ős keresztény irodalom monographiája. I. kötet. Bevezetés. II. k. Bpest, 1888-1890. Két kötet. (Ism. 1880: Religio I. 23. sz., Irod. Értesítő 8. sz., Egyetértés 57. sz. 1890: Irodalmi Szemle 10. szám, Nemzet 288. szám, magyar Állam 209., 210., 223. sz., Katholikus Egyházi Közlöny 19. sz. melléklete, Pesti Napló 312. sz. 1891: Hittudom. Folyóirat.)
• Elmélkedések az Úr Jézus Krisztus élete, halála és föltámadása felett, nagybőjti beszédek. Székesfejérvár, 1890.
• Szeged a Istennek. Egyházi beszéd a szegedi belvárosi templom felszentelése alkalmával. Szeged, 1890.
• A keresztény család a házasságban. Sennyey Béla báró és Nádasdy Julia grófnő esketése alkalmával mondott Budapesten. Székesfejérvár, 1890.
• Csokakő vára és várbirtokai. U. ott, 1893. (Különny. a fejérm. és székesfejérvárvárosi történelmi és régészeti egylet Évkönyvéből.)
• Oklevelek alapi Salamon Vincze családi levéltárából. U. ott, 1893. (Különny. ugyanazon Évkönyvből.)
• A Fejérmegyében levő plébániák összeírása 1753 és 1754-ből. U. ott, 1893.
• Beszéd, melyet kéthelyi Hunyady Károly gróf és Nádasdy Irma grófnő esketése alkalmával Nádasd-Ladányban mondott 1894-ben. U. ott, 1894.
• Fejérvármegye története. I. kötet, U. ott, 1896.
• Vegyes egyházi beszédek. Uo., 1911.

Beszéde egy zsidó család megkeresztelésénél (Magyar Állam 1887. 87., 60. sz.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]