Ugrás a tartalomhoz

Kálmán Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 14., 09:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Kálmán Dániel
Született1813. június 11.
Balatonfőkajár
Elhunyt1883. október 24. (70 évesen)
Kölesd
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Kálmán Dániel (Balatonfőkajár, 1813. június 11.Kölesd, 1883. október 24.) református lelkész.

Élete

Kálmán János lelkész és takácsi Tormássy Julianna fia. Eleinte a szüleiháznál tanult; 1827-ben Pápára ment, ahol 1830-ban a felsőbb osztályokba lépett. 1836-ban a szintaxisták köztanítójául alkalmazták. A tanév végével Ácsra ment akadémiai rektornak, majd innét a bécsi teológiai intézetbe, ahonnét 1840-ben hazajött és nevelő lett Baracskán a Szűcs családnál. 1841-ben Pesten letette a papi vizsgát; 1842-ben kölesdi, 1843-ban faddi, 1844-ben kecskeméti segédlelkész lett, innen 1845-ben a kölesdi egyház hívta meg papjának. 1848-ban Tolna megye főispánja a magyar kormány által kibocsátandó magyar bankjegyek alapját képező arany és ezüst beszedésével többekkel együtt őt bízta meg; néhány heti utazás után ékszerek és evőeszközökben igen nagy mennyiséget szedett össze, melyet a megyei hatóságnak átszolgáltatva, a megyéhez állandó választmányi tagnak választották és mint ilyen részt vett minden jelentékenyebb tanácskozásban. 1849-ben kénytelen volt családjával együtt menekülni; később titokban hazajővén, vagyona lezároltatását és személye elfogatását rendelték el; de ez az elöljáróság hosszas fáradozása után elmaradt. Mint hatásos szónok jelentékeny állást vívott ki Tolna megyében.

1860-ban az egyházi tisztújításról írt czikke keltett nagyobb feltünést, majd Szenczi Fördős Dávid lelkész felett mondott beszéde (Fördős, Papi Dolgozatok Gyászesetekre. Kecskemét, 1867. XIII.); 1878-tól a Protestáns Pap czímű szakközlöny hozott tőle több egyházi beszédes és pastoralis czikket.

Munkája

  • Halotti beszédek, melyek néhai ns. Konyári Kenéz Mária asszonynak, ns. Szilády Károly úr elhunyt élete párjának utolsó tisztességtételekor mondattak a kecskeméti h. v. egyházban 1845. márcz. 24. Kecskemét, 1845. (Tatai András beszédével együtt.)

Kéziratban levő egyházi beszédeinek száma közel háromszázra megy.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1884. 51. sz.
  • Uj Magyar Athenás 196. l.

További információk

  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.