Kulin Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 9., 13:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kulin Ferenc
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben Bahget Iskander felvétele
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben
Bahget Iskander felvétele
SzületettKulin Ferenc Miklós
1943. október 27. (80 éves)
Pomáz
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzabó Katalin (1971-)
Foglalkozásakritikus, irodalomtörténész, színműíró, szerkesztő, publicista, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1996. március 10.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1996. március 11. – 1998. június 17.)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (2009)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kulin Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kulin Ferenc Miklós (Pomáz, 1943. október 27. –) Széchenyi- és József Attila-díjas magyar kritikus, irodalomtörténész, színműíró, szerkesztő, publicista, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. Kulin Sándor (1930) belgyógyász, orvos öccse, Kulin György csillagász unokaöccse. A rendszerváltás időszakában a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztőjeként vált ismertté. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt.

Élete

Szülei Kulin Vilmos Sándor (1899–1970) tisztviselő és Zsíri Szabó Ilona (1907–1991) voltak. Az általános iskolát Szentistvántelepen és Budakalászon végezte el. 1961-ben érettségizett a Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1963–1968 között az ELTE BTK magyar–orosz szakos hallgatója, 1968–1970 között a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium tanára volt. 1970-ben doktorált. 1970–2007 között az ELTE BTK irodalomtörténeti tanszékének főállású, majd 1989-től szerződéses oktatója volt. 1999-től a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának újkori magyar irodalom tanszékvezető docense, 2005–2008 között dékánja volt. 2009-ben habilitált.

1970–1972 között az Irodalomtörténet című lap segédszerkesztője, 1972–1975 között a Jelenlét című diáklap felelős szerkesztője volt. 1974–1983 között a Mozgó Világ főszerkesztő-helyettese és rovatvezetője, 1981–1983 között főszerkesztője volt. 1989–90-ben a Magyar Napló főszerkesztőjeként dolgozott. 2000–2002 között a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalom-politikai főosztályvezető volt. 2002 óta a Kölcsey Intézet igazgatója.

1970–1988 között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. Ezután csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, amelynek 1989–90-ben, 1993–94-ben és 1994–1996 között az elnökségi tagja volt. 1989–1991, 1993–1994, 1994–1996 között az MDF alelnöke volt. 1990–1993 között a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, tv- és sajtóbizottság elnöke, 1993–94-ben tagja volt. 1990–1998 között országgyűlési képviselő volt (1990–1994: Pest megye, 1994–1996: MDF, 1996–1998: MDNP) 1996–2005 között a Magyar Demokrata Néppárt tagja, 1998–99-ben elnökségi tagja, 2000-ben alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja.

Magánélete

1971-ben házasságot kötött Szabó Katalinnal. Négy gyermekük született: Ágnes (1977), Borbála (1979), Veronika (1980) és Ferenc István (1987).

Írói munkássága

Folyóirat- és könyvszerkesztőként jelentős szerepe volt egy új író-, művész- és értelmiségi nemzedék szakmai és politikai egyenjogúsításában. Fő témái a reformkor (a romantika, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor), a magyar nemzettudat és az időszerű politológiai kérdések. Színművei, tévéjátékai azt vizsgálják, hogy politikai válsághelyzetekben a kiemelkedő egyéniségnek milyen erkölcsi ellentmondásokkal kell szembenéznie.

Művei

  • Aster (regény, Kulin Györggyel és Fábián Zoltánnal, 1971)
  • Fiatal magyar prózaírók (szerkesztő, 1980)
  • Hódíthatatlan szellem. Dózsa György és a parasztháború reformkori értékeléséről (tanulmány, 1982)
  • Közelítések a reformkorhoz (tanulmány, 1986)
  • A bukásunk lesz a vesztetek (történelmi játékok, 1987)
  • Nemzet és sokaság. Kölcsey Ferenc válogatott tanulmányai (válogatta, szerkesztette, 1988)
  • A tét (interjúk, esszék, 1994)
  • Középkezdés (1998)
  • Kölcsey Ferenc (2000)
  • A XIX. század költői (2000)
  • Készenlét (2008)
  • „Zengett Szíonon a zsoltár”. A magyar kálvinizmus kulturális és civilizációs hatásai; szerk. Kulin Ferenc, Veliky János; Argumentum, Bp., 2010
  • Küldetéstudat és szerepkeresés; Argumentum, Bp., 2012
  • A géniusz kötelez. Tanulmányok Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára; szerk. Kulin Ferenc; Argumentum, Bp., 2012
  • A paktum-fantom. Az MDF-SZDSZ pártközi megállapodás és világpolitikai háttere; Magyar Napló–Veritas Történetkutató Intézet, Bp., 2016 (Veritas füzetek)
  • Forradalom helyett; Magyar Szemle Alapítvány, Bp., 2018 (Magyar szemle könyvek)

Díjai

Források

További információk