Krisztus szülei házában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztus szülei házában (Christ in the House of His Parents)
John Everett Millais - Christ in the House of His Parents (`The Carpenter's Shop') - Google Art Project.jpg
Művész John Everett Millais (1850)
Típus Olaj, vászon
Magasság 86,4 cm cm,
34,0 in
Szélesség 139,7 cm cm,
55,0 in
Múzeum Tate Britain
Település London

Krisztus szülei házában (eredeti címe: Christ in the House of His Parents) John Everett Millais brit festő műve, 1849-1850 között készült. A festmény a gyermek Jézust ábrázolja szülei házában, illetve egy műhely környezetében. A festményt nagyon kritikusan fogadta a korabeli közvélemény, rengeteg negatív kritika látott napvilágot, egyiket maga Charles Dickens írta. Azonban a festmény révén a korábban ismeretlen preraffaeliták mozgalmát megismerte a szélesebb közvélemény, ami jelentősen elősegítette Millais és társa, William Holman Hunt és Dante Gabriel Rossetti pályáját.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A festmény a gyermek Jézust ábrázolja, aki apjának, Józsefnek segít az ácsműhelyben. József a képen éppen egy ajtón dolgozik, amelyet a műhely munkaasztalára fektetett. A kis Jézus megsértette a kezét egy kiálló szögön, ami előrevetíti Jézus sorsát és stigmáit. A háttérben álló Szent Anna (a keresztény hagyomány szerint Szűz Mária anyja) egy harapófogóval eltávolítja a szöget, míg térdeplő anyja egy csókkal vigasztalja Jézust. József a sérülést vizsgálja, míg a kép jobb oldalán Keresztelő Szent János egy tálban vizet hoz, hogy kimossák a sebet - ezzel előrevetítve szerepét Jézus megkeresztelésében. Az eseményeket a kép bal oldalán látható segéd figyeli.

A háttérben számos, teológiai jelentőséggel bíró tárgy látható: a falon függő létra Jákob lajtorjájára utal, egyik ágán a Szentléleket szimbolizáló galamb ül, mellette egy szerszám a Szentháromságot szimbolizálja. A háttérben látható nyáj a későbbi keresztény gyülekezetekre utal.

A feltételezések szerint Millais képének egyik forrása Albrecht Dürer metszete, a Melancholia I, illetve 14. századi olasz festmények. Egy másik vélemény szerint John Rogers Herbert brit festő egyik képe lehetett az inspiráció.[1]

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képet 1850-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián és heves felzúdulást váltott ki, elsősorban a kép realista stílusa, amellyel az ácsműhely belsejét ábrázolta, a kosz és a munka maradványai, illetve a képen ábrázolt személyek megjelenése. A hagyományos - akadémikus - stílus szerint Jézust családja vagy apostolai körében, római tógában vagy hasonlóan magasztos ruhában kellett ábrázolni. Kritikájában Charles Dickens azzal vádolta meg Millais-t, hogy alkoholistának ábrázolta Szűz Máriát.

annyira visszataszító randaságában, hogy...feltűnést keltene, mint szörny, a legaljasabb francia kabaréban vagy a legócskább angol kocsmában is.

A kritikusok másik kifogása volt, hogy a fiatal megváltót vörös hajú zsidó fiúként ábrázolta.[2] Dickens leírása szerint a fiatal Jézus úgy nézett ki, mint egy "ferde nyakú fiú hálóingben, aki megbökte a kezét, miközben a szomszédos csatornában játszadozott".[3]

Más kritikusok azt hozták fel, hogy a képen ábrázolt személyek angolkórosak, ami csak a legrosszabb körülmények között élőkre volt jellemző. A felzúdulás érdekes módon arra ösztönözte Viktória királynőt, hogy a Buckingham-palotába kéresse a képet, hogy személyesen is meg tudja tekinteni.[4]

A Királyi Akadémia kiállításán társa, William Holman Hunt is kiállított egy képet, amely egy korai keresztény történetet dolgozott fel: egy keresztény hitre térített család misszionáriust rejtegetett a druidák üldözése elől.

A festmény egyik jelentős hatása volt, hogy a közvélemény megismerte Millais-t, illetve az általa képviselt preraffaeliták csoportját. Hamarosan élénk művészeti vita indult a modernizmus, a realizmus és a középkori stílus szerepéről a korabeli művészetben. A kor híres művészetkritikusa, John Ruskin támogatta Millais-t (annak ellenére, hogy személyesen nem szerette a festményt) a sajtónak küldött levelében és később a preraffaellitákról szóló előadásában.[5]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christ in the House of His Parents című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]