Kremmer Dezső
| Kremmer Dezső | |
| Született | 1879. május 22.[1] Keszthely |
| Elhunyt | 1926. június 17. (47 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1919 – 1926 | |
| Előd | Madzsar József |
| Utód | Enyvvári Jenő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kremmer Dezső (Keszthely, 1879. május 22. – Budapest, Józsefváros, 1926. június 17.)[3] könyvtáros, helytörténész, irodalomtörténész, 1919-től 1926-ig a Fővárosi Könyvtár igazgatója.
Életútja[szerkesztés]
Kremmer István és Halász Róza fia. Jogi és filozófiai tanulmányokat végzett a Budapesti Tudományegyetemen, majd külföldi tanintézetekben képezte tovább magát. 1909-ben a Fővárosi Múzeum tisztviselője, 1915 szeptemberében pedig a Fővárosi Könyvtár alkalmazottja lett, ahol a Budapest Gyűjtemény kezelése mellett a referenszszolgáltatások osztályán dolgozott. A tanácsköztársaságot ellenezte, annak bukása után, 1919-ben a könyvtár vezetője lett, de hivatalos kinevezésére csak 1921 májusában került sor. Pályája során egyetemi magántanárként is oktatott. Sződligeten temették el. Felesége Belka Jolán volt.
Munkássága[szerkesztés]
Könyvtárvezetői munkája során egyfelől eltávolította a baloldali érzelmű alkalmazottakat, a radikális irodalomhoz való hozzáférést pedig korlátozta, másfelől igazgatása alatt gyarapodott a várostörténeti Budapest Gyűjtemény, a könyvtár állománya pedig számottevő tudományos és közművelődési állománnyal bővült, a fiókhálózat népkönyvtári jellege erősödött.
Könyvein kívül közel száz cikke jelent meg folyóiratokban (Magyar Géniusz, Népművelés, Új Élet, Könyvtári Szemle, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Élet, Pesti Napló, Vasárnapi Szemle). Elsősorban a főváros múltját, Buda és Pest középkori, kora újkori művelődés- és irodalomtörténetét tanulmányozta. A székesfőváros grafikai ábrázolásainak gyűjtésével is foglalkozott, és e témakörben két kiállítást is szervezett (1922, 1925). Jelentős irodalomtörténeti munkája Apáczai Csere Jánosról 1911-ben kiadott monográfiája. Németből lefordította és 1912-ben Szerelem az élők világában címmel kiadta Wilhelm Bölsche szaporodásbiológiai és -élettani munkáját.
1921-ben alapító tagja volt a Magyar Bibliophil Társaságnak, emellett részt vett történelmi, nyelvtudományi, ipar- és képzőművészeti társaságok tevékenységében is.
Főbb művei[szerkesztés]
- Magyar–olasz diákszótár. Budapest: (kiadó nélkül).
- Apáczai Cseri János élete és munkássága. Budapest: Politzer. 1911.
- Az első pesti festőiskola. Budapest: Korvin ny. 1914.
- A régi Buda és Pest könyvekben, képekben: A Magyar Bibliophil Társaság harmadik kiállításának katalógusa. Budapest: Amicus. 1922.
- Pest-Budát ábrázoló német metszetek. Budapest: Franklin ny. 1916.
- A magyar szépliteratúra virágoskertje: A Magyar Bibliophil Társaság 4. kiállításának, Budapest, 1925. szept.–okt. katalógusa. Budapest: (kiadó nélkül). 1925.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08806.htm, Kremmer Dezső, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1682/1926. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Isoz Kálmán: Kremmer Dezső. Magyar Könyvszemle, XXXIII. évf. 3–4. sz. (1926) 426. o.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 710. o.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 1015–1016. o. ISBN 963-05-6612-5
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1246. o. ISBN 963-05-7746-1
- Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Beke Judit. Keszthely: Önkormányzat. 2010. arch Hozzáférés: 2019. február 21.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Fővárosi Könyvtár) vezetői | ||
|---|---|---|
|  | |