Konak (épület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilmos albán fejedelem durrësi konakja
Vilmos albán fejedelem durrësi konakja
Miloš Obrenović szerb fejedelem belgrádi konakja
Miloš Obrenović szerb fejedelem belgrádi konakja

A konak az Oszmán Birodalom területén azoknak a középületeknek az elnevezése volt, amelyek egy-egy terület vagy város legmagasabb rangú méltóságának, tisztviselőjének – pasának, mutesarifnak, kajmakámnak stb. – rezidenciális lakhelyéül és hivatali helyiségeiül egyaránt szolgáltak. Többnyire építészeti stílusában is reprezentatív volt, akár több épületből is állhatott. Az oszmán uralom alatt állt Balkán-félszigeti országokban függetlenségük elnyerése után is konaknak hívták a kormányzói és fejedelmi palotákat is (Szerbia, Bulgária, Albánia).

A Balkán-félszigeten helyenként ugyancsak konaknak nevezték a kereskedelmi utak mentén elhelyezkedő nagyobb vendégfogadókat, karavánszerájokat.

Források[szerkesztés]

  • Konak. In Magyar lexikon: Az egyetemes ismeretek encyklopaediája X. Budapest: Wilckens és Waidl. 1882. 486. o.  
  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1983. 140., 181. o. ISBN 963-05-2699-9  
  • Csortán Ferenc: Albánok: terek, idők, épületek. Limes, XV. évf. 6. sz. (2002) 75–118. o.