Komor Arnold
| Komor Arnold | |
| Született | 1861. augusztus 8. Pest |
| Elhunyt | 1938. június 23. (76 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Kohn Salamon |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (15-3-11) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komor Arnold, 1881-ig Kohn Nehémiás (Pest, 1861. augusztus 8.[2] – Budapest, 1938. június 23.)[3] építészmérnök, miniszteri tanácsos. Komor András író apja, Komor Gyula író, színikritikus és Komor Marcell építész bátyja.
Életútja[szerkesztés]
Kohn Salamon (1828–1886)[4] rabbi és Eibenschütz Lujza fiaként született Pesten. 1879-től a budapesti József Műegyetem hallgatója volt és 1885-ben mérnöki oklevelet nyert. Tanulmányait Németországban, Belgiumban, Angliában, Svájcban és Párizsban igyekezett bővíteni. Kohn családi nevét testvéreivel együtt 1881-ben változtatta Komorra.[5] Már fiatalon a MÁV szolgálatába lépett. 1886-ban kinevezték királyi mérnökké az államépítészeti hivatalokhoz. 1886-tól 1893-ig építette a rózsahegyi és kisolaszi Vág-hidakat. 1894-ben Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter a Liptó vármegyei magyar királyi államépítészeti hivatal főnökségével bízta meg, később a Zólyom vármegyei, aztán a Szolnok megyei állami építészeti hivatal főnöke volt. Mind a három megyében az úthálózatok nagyszabású kiépítésével szerzett kiváló érdemeket. 1921-ben mint miniszteri tanácsos nyugdíjba vonult. 1922-ben a szolnoki izraelita hitközség, majd a XVI. községkerület is elnökké választotta. Ezután tevékeny részt vállalt felekezeti mozgalmakban és előkelő szerepet vitt a zsidó közéletben. Állandó munkatársa volt több hazai és külföldi szaklapnak. A Magyar zsidó lexikon elnöki tanácsának tagja.
Híd- és útépítkezési és egyéb közgazdasági kérdésekre vonatkozó cikkeket írt a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1890. A rózsahegyi közút Vág-híd, egy tábla rajzzal stb.) és egyes hírlapokba.
Családja[szerkesztés]
Házastársa Barach Julianna (1876–1927)[6] volt, Barach Mór ügyvéd és Wimmer Katalin lánya, akit 1894. november 4-én Pozsonyban vett nőül.[7]
Gyermekei:
- Komor Zoltán (1895–?) banktisztviselő, műfordító. Felesége Vértes Irén (1896–?) volt.[8]
- Komor András (1898–1944) író. Felesége Lengyel Gizella (1900–1947) volt.
- Komor Zsófia
- Komor Mátyás műkereskedő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Születése bejegyezve a pesti neológ izraelita születési akv. 607/1861. folyószáma. alatt
- ↑ Komor Arnold halála (1938. június 25.) Ujság, 14. évfolyam, 141. szám, 8. oldal
- ↑ Kohn Salamon gyászjelentése (1886). (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 42068/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 12. oldal 46. sor.
- ↑ Komor Arnoldné gyászjelentése (1927. november 29) Magyarország, 34. évfolyam, 271. szám, 2. oldal
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pozsonyi neológ izraelita hitközség házassági akv. 357/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komor Zoltán házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 948/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 499. o. Online elérés
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szolnoki fejek. (Magyar társadalmi lexikon III.) Szerk. Hirn László, Zsadányi Oszkár. Szolnok, 1928. Wachs Nyomdai Műintézet
- A kir. József-műegyetem hallgatói és tanárai. Budapest, 1883. 50. l.
- Századunk névváltoztatásai. Budapest, 1895. 131. l.