Kocsár László Tibor

Kocsár László Tibor
Született	1924. július 7. Nyíregyháza
Elhunyt	1988. augusztus 22. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos biológus radiológus
Iskolái	Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona (–1942) Debreceni Tudományegyetem (–1948)
Sírhelye	Farkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Kocsár László Tibor (Nyíregyháza, 1924. július 7. – Budapest, 1988. augusztus 22.) magyar orvosbiológus, radiológus, radiofarmakológus.

Élete

Szabolcs vármegyei gyökerű családban született, apja hentes és mészáros mester, később egyéni gazdálkodó volt. Még nem volt öt éves, amikor elvesztette édesanyját; apja később újra nősült. Egy vér szerinti húga, majd egy féltestvére született, utóbbi – Kocsár Miklós – zeneszerzőként vált ismertté. 1948. február 28-án kötött házasságot Guth Margittal, házasságuk bő egy évtized után válással végződött.

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett 1942-ben, majd a Debreceni Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1948-ban orvosdoktori oklevelet szerzett. Később laboratóriumi szakorvosi vizsgát is tett; 1967-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa, 1977-ben pedig az orvostudományok doktora fokozatot is.

Már egyetemi hallgatóként bekerült a Debreceni Tudományegyetem, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani és Általános Kórtani Intézetébe, mint Went István gyakornoka. Diplomázását követően ugyanott egyetemi tanársegédi kinevezést kapott, majd még abban az évben áthelyezték a Közegészségtani Intézetbe. 1951-től a Kórélettani Intézet tanársegédje, a következő évtől az évtized végéig pedig egyetemi adjunktusa lett; e minőségében ő szervezte meg 1957-ben, és vezette 1960-ig az intézet úgynevezett B-szintű izotóp laboratóriumát. 1957-ben rövid időt töltött a Stockholmi Egyetemen, ahol Hevesy György munkatársaként tevékenykedett.

1960-ban Budapestre került, ahol az akkori nevén Budapesti Orvostudományi Egyetem III. számú Belklinikáján lett a Koltói Klinikák Laboratóriumai tudományos munkatársa, egyúttal a Laboratóriumok vezetőhelyettese és az Izotóp Laboratórium vezetője (1960–1964). Ezt követően egy évig az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben volt tudományos főmunkatárs, 1965–1977 között az Immunológiai Osztály, 1977–1982 között pedig az Izotópalkalmazási Osztály tudományos osztályvezetője. 1979-től az Orvostovábbképző Intézet címzetes egyetemi tanára is volt.

Kutatóként leginkább kórélettani-toxikológiai, radiobiológiai, -farmakológiai és -immunológiai problémákkal, ezeken belül is elsősorban az izotópok orvosi célú alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozott. Új eredményeket ért el a radioizotópok fehérjekutatásban való alkalmazása, illetve a diagnosztikai célú radiofarmakonok kutatása és előállítása terén. Nevéhez fűződik az első magyarországi izotópos prosztatadiagnosztika kidolgozása.

Budapesten hunyt el, 1988. augusztus 22-én; temetése 1988. szeptember 8-án volt a Farkasréti temetőben.

Társadalmi szerepvállalásai

• A Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja (1948-tól)
• A Magyar Élettani Társaság tagja (1948-tól)
• A Magyar Biofizikai Társaság tagja
• Az Európai Sugárbiológiai Társaság tagja (1970-től)
• A Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság főtitkára (1971-től)
• A Magyar Immunológiai Társaság elnökségi tagja (1971-től)

Elismerései

• Kiváló orvos (1976)
• Hevesy György-emlékérem (1982).

Emlékezete

• Halála után kollégái létrehozták a Kocsár László-alapítványt, amelynek plakettjét (Kocsár László-emlékérem, 1990-től) és pénzjutalmát a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság éves kongresszusán adják át egy-egy kutató, illetve asszisztens részére.

Főbb művei

• Penicillin a chronicus otitisek és a radikális üregek gyógykezelésében. Jakabffy Imrével. (Acta Oto-Rhinologica, 1949)
• Adatok a privin pharmakológiájához. Szilágyi Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1949. 22.)
• Új ozaena therápia. Jakabffy Imrével. (Orvosi Hetilap, 1951. 42.)
• Artézikút eredetű explosiv természetű typhusjárvány. Herpay Zs.-vel. (Népegészségügy, 1951)
• Az izonikotinsav hydrazid kiürülésének polarográfiás módszerrel történő tanulmányozása. Simon Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1953. 52.)
• Studies on Experimental Lead Poisoning. 1–3. Többekkel. (Acta Physiologia, 1954)
• Idegrendszer és immunitás. 1–2. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
• A máj vérkeringésébe juttatott adrenalin, noradrenalin, acetylcholin és histamin vérnyomás hatása. Kesztyűs Loránddal és Szilágyi Tiborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1955; angolul is: Acta Physiologica, 1955)
• Vagus-pneumoniás tüdők víz- és sótartalma. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1955; angolul is: Acta Physiologica, 1955)
• Hypothermia hatása az anaphylaxiás sokkra. Gyulai F.-fel és Szilágyi Tiborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1955; angolul is: Acta Physiologica, 1955)
• Helyi érzéstelenítés hatása a vércukorszintre és ennek hatása a helyi érzéstelenítés során észlelt rosszullétre. Sárkány Ilonával. (Fogorvosi Szemle, 1955)
• Helyi érzéstelenítők hatása sympathicus-sértett kutyák vérnyomására. Sárkány Ilonával. (Orvosi Hetilap, 1955. 44.)
• Az atebrin antihistaminszerű hatásának vizsgálata. Nagy Endrével. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1956)
• A pleurális nyirokkeringés izotópos vizsgálata. Kertész Lászlóval és Végh Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1956. 34.; angolul: Isotopic Studies of the Pleural Lymphatic Circulation. Acta Medica, 1957)
• A kobaltion hatása az adrenalin reakcióira. Szatai Imrével. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
• A phenothiazinok hatása a méh motilitására, acetylcholin, histamin és oxytocin érzékenységére. Zsugyelik Bélával. (Orvosi Hetilap, 1957. 31.)
• Sevenal hatása a tengerimalac anaphylaxiára. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
• A máj nyirokkeringésének izotópos vizsgálata szervi shockban. Kertész Lászlóval és Végh Lajossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
• Szájüregi echinococcus. Nyúl Lajossal. (Fogorvosi Szemle, 1960)
• Chromovalbumin előállítása és antigén tulajdonságai. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
• Az Andaxin – Meprobamate – hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására. Kajtor Ferenccel és Veress Olíviával. (Ideggyógyászati Szemle, 1960)
• Chlorpomazin hatása a vasfelszívódásra per os adott radioaktív vas izotóp alkalmazása esetén. Fülöp Tiborral és Nagy Judittal. (Orvosi Hetilap, 1960. 36.)
• In memoriam Hevesy György. (Orvosi Hetilap, 1961)
• Zsírembólia és a sérülés helyéről történő zsírresortpio. Serényi Pállal és Szabó Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1963. 50.; angolul: Fat Embolism. Fat Absorption from the Site of Injury. Surgery, 1963)
• Oxydative Phosphorilation in Aortic Homogenates. Wollemann Máriával. (Journal of Atherosclerosis Research, 1964)
• Vizsgálatok a haemoglobinuria mechanizmusáról: a haemoglobin molekulák megjelenése a nyirokban és a vizeletben. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1965)
• Passage of Haemoglobin into Urine and Lymph. Magyar S.-sel és Szabó G.-vel. (Acta Medica, 1965)
• A thymus részvétele a mucopolysaccharida anyagcserében. Többekkel. (Acta Biologica, 1965)
• Radioizotópok alkalmazása a fehérjekutatás néhány területén. Kandidátusi értekezés (Bp., 1967)
• Galvánáram hatása a radioaktív kalcium és kén csontba történő beépülésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1967. 18.)
• 131I-vel jelzett albumin makroaggregát előállítása és alkalmazásának jelentősége. Kutas Verával. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1968)
• Profilaktikusan alkalmazott gamma-globulin hatásmechanizmusának vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 49.)
• Persistence of Human Gamma-Globulin in Animals. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1969)
• A tüdő-scanről. Többekkel. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1969)
• A radioimmunassay elve és módszertani lehetőségei. (Izotóptechnika, 1971)
• A nukleáris medicina helyzete és problémái hazánkban. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1972)
• Steroid Hormone Determination on the Basis of Radioimmunassay. (Acta Medica, 1972)
• Gyors módszer radioaktív részecskék biológiai ellenőrzésére. Krasznai Istvánnal és Kutas Verával. (Izotóptechnika, 1972)
• Aquaeductus-elzáródás és subarachnoidalis liquorblock együttes előfordulása. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1972)
• Radioimmune Reactions in vitro Radioimmunassay. A New Diagnostic Tool in Allergology. Merétey Katalinnal. (Immunological Aspects of Allergy and Allergic Diseases. Bp., 1973)
• A Gordox jódizotóppal való jelzése és biológiai tulajdonságai. Többekkel.
• Tapasztalatok a radioimmunassay módszerek beállításáról. Földes Jánossal és Merétey Katalinnal. (Izotóptechnika, 1973)
• Isotope Scanning of Prostate. Többekkel. (Lancet, 1973)
• Recent Data on the Mechanism of Action of Oestrogen Applied in the Therapy of Prostatic Tumour Patients. Többekkel. (Urology, 1973)
• The Localization of the Newly Formed Thrombus by 125I-Fibrinogen in the Legs of Cardiac Patients. Többekkel. (Cardiologia Hungarica, 1973)
• Kísérletes acut peritonitis – szeptikus shock – kivédése detoxifikált endotoxin előkezeléssel. Balogh Á.-val és Bertók Loránddal. (Kísérletes Orvostudomány, 1973)
• A prosztata scintigraphiás vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 29.)
• Emberi szérumok IgE-szintjének meghatározása radioimmunológiai módszerekkel. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1974)
• Prosztaglandinok izotópos jelzése radiojóddal és a jódozott származékok biológiai tulajdonságai. Többekkel. (Izotóptechnika, 1974)
• Terheléses vizsgálatok thyreotrophormon kiáramlását fokozó hormonnal – TRH. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 36.)
• Nőgyógyászati daganatok scintigraphiás lehetősége jelzett oestrogennel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 52.; angolul: Perspectives in Scintigraphic Detection of Gynecologic Tumors Using Labelled Estrogen. Neoplasma, 1975)
• Izotópok a biológiában. (A biológia aktuális problémái. Bp., 1976)
• Új radiopharmaconok előállítása és humán-diagnosticai alkalmazása. Doktori értekezés (Bp., 1976)
• Szalay Sándor szerepe a hazai kísérletes orvostudomány fejlődésében. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1979)
• Egészséges terhesek vasháztartásának vizsgálata szérumferritin szintjük immunradiometriás meghatározása útján. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 12.)
• A szérum myoglobin-szint klinikai jelentősége. Egyszerű módszer humán myoglobin előállítására. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
• Szérum konjugált kenodeoxikol savtartalmának meghatározása radioimmunassay módszerrel. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1984)
• Radiofarmakonok. Az in vitro vizsgálatok elvi és metodikai alapjai. Pál Imrével. (Aesculap. Orvosi izotóptechnika. Szerk. Györgyi Sándor és Krasznai István. Bp., 1985)
• A szérum epesavak vizsgálatának jelentősége krónikus májbetegségekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 13.).

Források

• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
• Elhunyt professzor dr. Kocsár László. (Népszabadság, 1988. augusztus 31.)
• Jánoki Győző: Búcsú Kocsár László Tibortól. (Orvosi Hetilap, 1988. 52.).
• Kocsár László Tibor oldala a névpont.hu online adatbázisában