Klanjeci újkastély
| Klanjeci újkastély | |
| Novi dvor | |
 | |
| A kastély látképe 1939-ben | |
| Település | Klanjec |
| Cím | Novi Dvori Klanječki |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1603. |
| Építési stílus | reneszánsz |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Elhelyezkedése | |
 Klanjeci újkastély
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 01′ 27″, k. h. 15° 43′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 27″, k. h. 15° 43′ 49″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Klanjeci újkastély egy 17. századi főúri kastély romja Horvátországban, a Klanjechez tartozó Novi Dvori Klanječki településen.
Fekvése[szerkesztés]
A kastély romjai a falu központjában, a falut átszelő főút keleti oldalán találhatók. A kastélyt egy nagyobb dombra emelték, ahonnan egyenes rálátás esett a Szutla folyó völgyére és a Klanjeci hegységtől öt kilométerrel messzebbre lévő déli, Bizelji-hegység lankáira.
Története[szerkesztés]
Novi dvor reneszánsz kastélyát 1603-ban építtette Erdődy Tamás horvát bán a sziszeki csata győztese. Erről a kastély bejárata feletti felirat tanúskodik. A család lakhelye azelőtt a Klanjec feletti középkori Császárvár volt, ez azonban az idők folyamán kényelmetlenné vált. A kastély a köznép Novi dvornak, azaz újkastélynak nevezte el. Az uradalom a 18. században az Erdődyek két ága között oszlott meg. A kastély a 18. században az átépítések következtében jelentősen megváltozott. A kastély nyugati szárnyában, még a barokk korban, Erdődy Miklós emeltette a Xavéri Szent Ferenc kápolnát, amit térhatású faliképekkel díszítettek. Harangtornyát 1812-ben építették. 1860 körül Jakob Bruckner vásárolta meg a kastélyt a hozzá tartozó uradalommal együtt. Itt töltötte élete utolsó napjait és itt hunyt el 1861-ben Antun Mihanović a horvát himnusz költője. A második világháború után a gazdátlanul maradt épületek egyre rosszabb állapotba kerültek és felújítás hiányában romosakká váltak. Anyagának nagy részét a lakosság egyszerűen széthordta, de romjai még így is jelentősek.
Mai állapota[szerkesztés]
Ez volt az első zárt típusú, belső udvaros zagorjei kastély. A kastélynak három épületszárnya volt, belül a földszinti rész árkádos kialakítással, sarkain kerek tornyokkal. A negyedik oldalon csak falat építettek. A kastélytól északra voltak a gazdasági épületek. A kastély ma teljesen romokban áll.
Források[szerkesztés]
- Branko Nadilo:Obrambena zdanjau blizini rijeke Sutle (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2003. évi 9. számában) (horvátul)
- A kastély a Varak.hu oldalán
Irodalom[szerkesztés]
Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6