Ugrás a tartalomhoz

Kiss József (tanár, 1858–1939)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vampeare (vitalap | szerkesztései) 2020. december 26., 20:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Emlékezete)

Kiss József (Mesztegnyő, 1858. május 7.Pécs, 1939. július 29.) állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró, a Mecsek Egyesület egyik alapítója és negyven esztendőn át főtitkára, az egyesület tiszteletbeli elnöke.

Élete

Kiss József ügyvéd és Müller Eleonóra fia. Középiskoláit Pécsett az állami főreáliskolában végezte. 1874-től 1877-ig a budapesti József-műegyetemen fejezte be tanulmányait és tanár lett. Önkéntességi éve után, 1879–81-ben Csongrádon, 1881–84-ben Siklóson a községi polgári iskolában tanárkodott. 1884. szeptember 6-tól a pécsi főreáliskola tanára volt. Amikor 1892-ben Pécsett az első kerékpár-egyesület megalakult, alelnökké választották. Később az egyesület átalakulván, a pécsi bicycle clubnak engedte át a vezetést, melynek ő lett az elnöke. A pécsi Mecsekegyletnek és hosszabb ideig a pécsi dalárdának is titkára volt. A nyári szünidőket külföldi utazással töltötte és kerékpáron bejárta Németországot, Svájcot, sőt az Északi-tengerig is eljutott.

1892-től 1932-ig az egyesület évkönyvét szerkesztette, ebben számos útleírást is megjelentetett az Alpokban tett utazásairól. Az 1894-ben megjelent Pécs város és környékének vezető könyve című kalauza később Mecsek Útmutató címen öt kiadást ért meg.

1914 és 1920 között a Magyar Turista Szövetség alelnöke, 1921 és 1929 között pedig társelnöke volt. 1936-ban turisztikai munkásságának elismerése gyanánt a szövetség tiszteletbeli tagjává választotta.

Emlékezete

  • A Mecsek Egyesület által a Misina tetőn (538 m) felépített kilátó őrizte nevét 1908 és 1970 között
  • Emléktáblája áll a Pécsi tévétoronyra szerelve is

Munkássága

  • Egyszerű geographiai fokhálóztok szerkesztése. Pécs, 1890. (Különnyomat a pécsi állami főreáliskola Értesítőjéből.)
  • Turistaság és Mecsek-egylet. U. ott, 1891. (Különny. a Pécsből).
  • A Mecsek-egyesület Évkönyvei U. ott, 1891-97. Hét évfolyam.
  • Aldunai emlékeim. U. ott, 1893. (Különny. a Pécsi Naplóból).
  • Uti emlékeim. U. ott, 1894. (Különny. a Pécsi Naplóból).
  • Pécs és környéke. U. ott, 1894. (Kalauz. Ism. Napi Közlöny, Pécs, 1894. 5. sz.)
  • Turistáskodás kerékpáron. U. ott, 1897. (Különny. a M. Kerékpáros és Athletikai Sportból).
  • Az Alpesek világából. U. ott, 1897. (Különny. a Mecsek-egyesület Évkönyvéből).
  • Ábrázoló mértan a reáliskolák számára. U. ott, év n. (Autografált ívekben a tanulók számára).
  • Pécs és a Mecsek részletes kalauza (Pécs, 1926)

A Pécsi Figyelőnek szerkesztőtársa volt 1875. augusztustól Haksch Emil mellett, 1884. augusztustól maga szerkesztette a lapot, 1888-ban a szereksztéstől végképp visszalépett.

Turisztikai cikkeket írt a budapesti Turisták Lapjába (1891-95. Utirajzok), melynek munkatársa, a Kerékpár-Sportba s a Pécsi Naplóba (1895. Kerékpáron a karavánkák közé, 1897. A kapruni völgy), s a Pécsi Ujságba (1894. Valami a gyorsírásról).

A magyar kerékpárszövetség túrakönyvének összeállítására vállalkozott, melyben munkatársa Földváry Tibor volt.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.