Az iskola fél évszázados fennállása alatt sok változás következett be az erdészképzésben. A Szegedre kerüléséig meglehetősen rögös volt az út. A középfokú erdészeti szakképzés szükségességének gondolata felvetődött már a második világháború előtt, de csak a háború befejezése után bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások sürgették a szakember képzés ezen új formájának kialakítását. Így hívta életre az FM 1948. augusztusában kelt alapító rendelete Esztergomban az Erdőgazdasági Középiskolát. Valójában ezt lehet tekinteni a jelenlegi iskola eszmei elődjének. Az alig egy éves működés után a Kormány rendeletben megszüntette a középiskolát és 1949 szeptemberében létrehozta a Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozatát, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe utalt. Az esztergomi elhelyezés — főleg a kollégium — nem volt megfelelő, ezért 1950. nyarán az erdészeti szakoktatást az FM itt megszüntette, de megszüntette egyúttal a mezőgazdasági gimnáziumokat is. Ugyanakkor megnyitotta már 1950. őszén az Erdészeti Technikumot Sopronban, a Mezőgazdasági Technikum Erdészeti Tagozatát Debrecenben. A Tanulmányi időt a földművelésügyi miniszter tekintettel a nagy középkáder hiányra — 3 évben állapította meg, s ezt az 1952-53-as tanévtől emelte fel 4 évre. A debreceni elhelyezés is ideiglenesnek bizonyult, mert nem volt helye az iskolának. Az itteni öt tanév alatt hol csak tagozatként, hol önállóként működött. A végzett technikusokat országszerte várták az erdőgazdaságok, a képzést stabilizálni kellett. A bizonytalan körülményeket az FM úgy szüntette meg, hogy Debrecen-Pallagról az erdészeti tagozatot Szegedre helyezte. Az erdészképzés Szegeden tehát az 1955-56-os tanévben indult be és az iskola neve Erdészeti Technikum lett. A város befogadta az iskolát, számára nem volt új az erdészképzés. Adatok bizonyítják, hogy 1883-ban az ásotthalmi Erdészeti Szakiskola megalapításához igen komoly támogatást nyújtott. Még a debreceni években alakult ki egy olyan szakosodás, hogy a soproni iskola a hegyvidéki, a debreceni pedig az alföldi erdőgazdálkodást segítse technikusok képzésével. Ez utóbbinak megvolt az adottsága Szegeden is, hiszen a környékén a homokfásításnak, a térségben pedig a szikfásításnak és az ártéri erdőgazdálkodásnak hagyományai és értékes eredményei voltak. Ezenkívül Szeged a fafeldolgozó ipar jelentős objektumaival is rendelkezett, hiszen itt üzemelt egy falemezgyár, egy fűrészüzem, valamint ládagyár, gyufagyár és bútorgyár is. 1955. szeptember 1-én, az egykori Tunyogi Gimnázium épületében kezdődött meg az oktatás, amely jelenleg is az iskola tanügyi épülete. Ebben ők az időben irt már mezőgazdászokat, kertészeket képeztek 4 éves technikusi formában, de volt kétszer öt hónapos, "Téli Gazdasági Iskola" és az állami gazdaságok részére tíz hónapos brigádvezetői képzés is. Így az erdészeti és a mezőgazdasági oktatás, közös tantestülettel, közös irányítással működött. A tantestület létszáma ekkor 21 fő volt, 5 erdőmérnök jött Debrecenből, a gazdászokat 3, a kertészeket 1, a közismereti tantárgyakat 12 tanár oktatta. Ugyancsak 1955-ben kapta meg az iskola a Munkácsy utca 9. szám alatti Ady Endre Népi Kollégium épületét, amely korábban minoritarendház volt. A méteres falak ridegséget, a 8-30 ágyas szobák zsúfoltságot eredményeztek. A negatívumok ellenére az épület használati jogának megszerzése létfontosságú volt, enélkül az iskola nem működhetett volna. A diákotthonnak — amely csak 1960. november 7-én kapott kollégiumi címet — viszont nagy pozitívuma volt a városközpont és az iskola közelsége, hiszen ez utóbbiban üzemelt a konyha és a tantermekben tartották a szilenciumi foglalkozásokat.
A Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium történetének főbb eseményei[4]
A több mint 50 éves működés alatt jelentős változások történtek a szakképzésben.
1956-ban bevezették a 4+1 éves előgyakorlatos rendszert.
1959-ben megkezdődött a képzés a Mezőgazdasági Technikumban.
1960-ban az iskola neve Kiss Ferenc Erdészeti Technikum lett.
1968-ban a levelező oktatásban megszűntek a kihelyezett konzultációs központok.
1969-ben az új neve Kiss Ferenc Erdészeti, Növénytermesztő és ÁllattenyésztőSzakközépiskola lett. Megszűnt az iskolarendszerű technikusképzés és az előgyakorlat rendszere, a sikeres érettségi után két év utógyakorlat után lehetett technikusi vizsgát tenni.
1971-ben az iskolát megbízták a középfokú erdészeti végzettségű, illetve az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű szakemberek tanfolyamos továbbképzésével.
1972-ben végzett az utolsó technikumi, 1973-ban az első szakközépiskolai osztály.
1974-ben először tettek technikusminősítő vizsgát az erdőgazdálkodási szakon, 1976-ban pedig a fafeldolgozó szakon.
1979-ben a megszűnő mezőgazdasági osztályok helyett is erdészeti osztályok indultak. Az új tanterv bevezetésével a neve Kiss Ferenc Erdőgazdasági és Elsődleges Faipari Szakközépiskola Erdészeti Ágazat lett.
1982-ben tiszta profilú, nyolc osztállyal működő erdésziskola lett.
1986-ban a neve Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola lett, és beindult az iskolarendszerű technikusképzés.
1991-ben végeztek az első iskolarendszerű technikusi osztályok.
2001-ben a központi kerettantervekre épülő saját tantervekkel működő oktatással a képzés hatévesre nőtt.
2004-ben az új neve Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium lett.
2005-ben megemlékeztek a szegedi ötvenéves erdészeti képzésről. Az eredményes oktató-nevelő munkánkért az Oktatási Minisztérium Elismerő Oklevelet adományoz. 50 éves az erdészeti oktatás Szegeden címmel megjelent az évkönyve.
2007-ben a város középiskolai kollégiumainak összevonásával a neve ismét Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola lett.
2009. július elsején az iskolát összevonták, megalakultak a főigazgatóságok, neve Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye lett.
2013. január 1. és július 31. között országszerte megalakultak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központok, a megalakult főigazgatóságok szervezetileg ehhez a központhoz tartoznak, így az iskola is.
2013. augusztus elsején a Vidékfejlesztési Minisztérium átvette a mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó iskolák egy részét, így ezt az iskolát is. Az átvétel után neve Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola lett, ettől az időtől újra önállóan gazdálkodó intézménnyé vált.
2013. szeptember elsejétől a 9. évfolyamon már az új OKJ 54 623 01 szerint erdészeti és vadgazdálkodási technikus képzés indult, a a korábbi képzés kifutó rendszerben haladt tovább.
2017-től az iskola szakgimnáziumként működik tovább. Új neve Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium.
2020. július 4. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a több évtizedes, kiemelkedő pedagógusi, oktatói, nevelői tevékenységekért pedagógus-életműdíjakat adott át iskolánk nyugalmazott igazgatójának Halápi Nándornak.Fájl:Logo 2020..jpgA Kiss Ferenc Erdészeti Technikum logója 2020-tól
2020. július 1-től az állami fenntartású szakképző intézmények közül az Agrárminisztérium alá tartozó 61 intézmény szerveződött 5 agrárszakképzési centrumba.
2020.július 1-től iskolánk az Alföldi Agrárszakképzési Centrum részeként működő technikum lett. Az intézmény új neve Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.
Kiss Ferenc-díjasok
1985: Dudás Béla
1986: Tóth Attila
1987: Brality Róbert
1988: Nyist Csaba
1989: Tamás Róbert
1990: Szlávik Szabolcs
1991: Varró Zoltán
1992: Szabó Roland
1993: Kovács Zoltán
1994: Bódi György
1995: Lajtos János
1996: Márta József
1997: Verók Tamás
1998: Geiger Csaba
1999: Kovács Gábor
2000: Kovács Péter
2001: Szabó Zsolt
2002: Hájzlinger István
2003: Kenéz Árpád
2004: Hódi Gábor
2005: Juhász Pál
2006: Juhász Lenke
2007: Boros Annamária
2008: Csősz Géza
2010: Komáromi Márk
2011: Sztojov Tünde
2012: Panyor Dia
2013: Török Tímea
2014: Vad Viktor
2015: Rigó Mihály
2016: Zakar András
2017: Turuczki Balázs
2018: Ragadics Péter
2019: Bíró Imre
Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny győztesei
1961/1962: Bársony Lajos
1963/1964: Juhász Mihály
1965/1966: Eszes Ferenc
1967/1968: Csíkos Imre
1968/1969: Dobos Antal
1970/1971: Somodi István
1976/1977: Rencsi Gábor
1978/1979: Csóka György
1979/1980: Kószó László mezőgazd.
1987/1988: Sípos Sándor
1988/1989: Deák János
1990/1991: Marosi András
1992/1993: Királymezei Viktor
1993/1994: Sáfián Szabolcs
1994/1995: Lajtos János
2001/2002: Hájzlinger István
2003/2004: Somogyi Péter
2007/2008: Vázsonyi Gábor
2009/2010: Komáromi Márk
2010/2011: Sztojov Tünde
2011/2012: Orbán Gergő
2012/2013: Panyor Diána
2013/2014: Vad Viktor
A Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny helyezettjei
1988/1989: Sípos Csaba II. helyezett
1988/1989: Sípos Csaba II. helyezett
1991/1992: Lajtos János I. helyezett
1992/1993: Szűcs László II. helyezett
1993/1994: Szűcs László III. helyezett
1994/1995: Tomán Mihály II. helyezett
1996/1997: Pusztai Péter, Lengyel György II. helyezett
1998/1999: Szegedi Sándor II. helyezett
1999/2000: Máté Bence III. helyezett
2000/2001: Benei Zsolt, Máté Bence II. helyezett
2001/2002: Csontos Dömötör II. helyezett
2004/2005: Fazekas Ádám, Sebők Antal IX. helyezett, VII. helyezett
2006/2007: Molnár Norbert, Szőke Gábor XI. helyezett, XVI. helyezett
2007/2008: Venczel Dávid, Ancsin László VI. helyezett, XVII. helyezett
2008/2009: Ökrös Bálint, Venczel Dávid X. helyezett, XI. helyezett
2009/2010: Csarnai Gergő Vad Viktor VIII. helyezett
2010/2011: Litauszki Tibor VII. helyezett
2012/2013: Csóti Mariann Anna 10. IV. helyezett
2014/2015: Zomborácz Soma I. helyezett
2015/2016: Halász Gergely
2016/2017: Zomborácz Soma IV. helyezett
Pro Silva Hungariae-díj
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter által adományozható díj 2018: Halápi Nándor István
Miniszteri elismerő oklevél
Pedagógusnap alkalmából kiemelkedő szakmai tevékenység elismeréseként adományozható díj 2018: Tihanyi Klára Margit
Pedagógus Életmű-díj
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által megítélt kiemelkedő szakmai tevékenység elismeréseként adományozható díj 2019: Tihanyi Klára Margit
Gere Attila (1973): 1974-ben az „Év borásza”, a Magyar Köztársaság Érdemrendje Lovagkeresztjének birtokosa
Dr. Oroszi Sándor (1974): egyetemi magántanár, kandidátus
Gyuris Dániel (1977): bank-vezérigazgató
Máté Bence (2004): a „2002. év ifjú természetfotósa” cím birtokosa
A diákok közül az országos felnőtt bajnokságokon, az ifjúsági Európa-bajnokságokon, főiskolai és felnőtt világbajnokságokon szereplő válogatottak és olimpiai kerettagok:
