Kishídvég
Kishídvég (Пасіка) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Szolyvai járás |
Község | Polena község |
Rang | falu |
Irányítószám | 89323 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1193 fő (2001) |
Népsűrűség | 94,38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 238 m |
Terület | 12,64 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529167°N 22.905833°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529167°N 22.905833°E | |
Kishídvég, ukrán nyelven Пасіка, falu Ukrajnában, a Kárpátalján, a Szolyvai járásban.
Fekvése
Szolyvától nyugatra fekvő település.
Nevének eredete
A Paszika helységnév ruszin eredetű, a ruszin~ukrán пасіка~пасeка ’vágáspuszta, irtás’ főnévből származik. A falu erdei tisztáson jött létre. Lehoczky a településnevet víznévből magyarázza: „Nevét vette a hasonló nevű folyótól, amely határában folyik’ A dűlő-és a víznév közül azonban a dűlőnév az elsődleges.
Története
Nevét 1600-ban említette először oklevél Paszika néven(Dezső 264).
Későbbi névváltozatai: 1630-ban Pasika (Conscr. Port.), 1645-ben Paszika, 1773-ban Paszika, Pasika, 1808-ban Paszika, Paseka, Pasyka, 1851-ben Pászika, 1913-ban Kishidvég (Hnt.), 1925-ben Pasika (ComBer. 125-6), 1944-ben Paszika, Пасъка (Hnt.), 1983-ban Пасіка, Пасeка(ZO).
A falu Paszika nevét 1904-ben, az országos helységnévrendezés során Kishídvég-re változtatták.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
1910-ben 771 lakosából 94 magyar, 85 német, 588 ruszin volt. Ebből 40 római katolikus, 627 görögkatolikus, 72 izraelita volt.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]