Királydinnye
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Királydinnye (Tribulus terrestris)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tribulus terrestris L.[1] | ||||||||||||||||||
| Változatok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királydinnye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királydinnye témájú médiaállományokat és Királydinnye témájú kategóriát. |
A királydinnye a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egynyári, kétszikű gyomnövény.[2]
Főként az északi féltekén fordul elő, a száraz meleg klíma és a homokos talaj kedvelője, Magyarországon főként az Alföld egyes részein tekinthető gyakorinak. Szőlősökben és kapás kultúrákban gyakran gyomosít, ilyen esetekben tarlóhántással, kapálással, valamint a talaj megkötésével (humusztartalmának növelésével) lehet védekezni ellene.
Megjelenése
A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is.[3]
Felhasználása
A királydinnye népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert: termését az ősi kínai népi gyógyászatban a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére használták, természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével.[4] Jótékony hatásai vélhetően a benne fellehető zsíros olajokra, szaponinokra és flavonoidokra vezethetők vissza; a tesztoszteron-termelésre kifejtett állítólagos pozitív hatásait a kutatások eddig még nem erősítették meg.
2014-es kísérlet során bebizonyosodott hatékonysága az akkor ismert koronavírus (SARS-Cov1) ellen.[5]
Feltételezett hatásai a szexuális funkciókra
A királydinnye kivonatokról azt feltételezik, hogy növeli a nemi vágyat és segít a szexuális funkciók normál működésében. Tanulmányok azt találták, hogy négy hetes szedése után a szexuális funkciók (nemi vágy, izgalmi szint, nemi síkosság) javultak a résztvevő nők körében.
További tanulmányok szerint csökkenti az erekciós rendellenességeket, és fokozza a férfiak nemi vágyát is. [6]
Léteznek ugyan kutatások arra vonatkozóan, hogy a királydinnye a tesztoszteronszintet is fokozza, de ezek nem bizonyítottak, ráadásul a kísérleteket is állatokon végezték.
Más tanulmányok szerint a királydinnye javíthatja a spermaminőséget, ami jobb termékenységet eredményez. Egy 65 férfiből álló vizsgálat kimutatta, hogy a tribulus alkalmazásával javult a spermák mennyisége és mozgékonysága.
A királydinnye az irodalomban
- A növény alighanem legismertebb irodalmi említése Móra Ferenc Sétálni megy Panka című versében található: "Sétálni megy Panka a búzamezőbe, // Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. [...] Kakukkfű az útját jó szagoddal hintsd be, // Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!" [7]
- Petőfi Sándor Az Alföld című versében is felbukkan a növény neve: "A csárdánál törpe nyárfaerdő // Sárgul a királydinnyés homokban; // Odafészkel a visító vércse, // Gyermekektől nem háborgatottan."
Források
- ↑ Germplasm Resources Information Network: Tribulus terrestris'. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.)
- ↑ Szakszótár
- ↑ A kerékpáros fő ellensége
- ↑ [1]
- ↑ Papain-like protease (PLpro) inhibitory effects of cinnamic amides from Tribulus terrestris fruits, PMID: 24882413 DOI: 10.1248/bpb.b14-00026
- ↑ Testépítés, dopping és szexuális vágyfokozás, Gyógyszerészet c. lap 2011. szeptemberi száma
- ↑ Móra, Ferenc: Sétálni megy Panka..., 1912
