Királydinnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Királydinnye
Királydinnye (Tribulus terrestris)
Királydinnye (Tribulus terrestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosidae I
Rend: Királydinnye-virágúak (Zygophyllales)
Család: Királydinnyefélék (Zygophyllaceae)
Nemzetség: Tribulus
Faj: T. terrestris
Tudományos név
Tribulus terrestris
L.[1]
Változatok
  • Tribulus terrestris var. bicornutus
  • Tribulus terrestris var. inermis
  • Tribulus terrestris var. robustus
  • Tribulus terrestris var. terrestris
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királydinnye témájú kategóriát.

A királydinnye a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egyéves, kétszikű gyomnövény.[2]

Főként az északi féltekén fordul elő, a száraz meleg klíma és a homokos talaj kedvelője, Magyarországon főként az Alföld egyes részein tekinthető gyakorinak. Szőlősökben és kapás kultúrákban gyakran gyomosít, ilyen esetekben tarlóhántással, kapálással, valamint a talaj megkötésével (humusztartalmának növelésével) lehet védekezni ellene.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is. [3]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királydinnye népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert: termését az ősi kínai népi gyógyászatban a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére használták, természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével [4]. Jótékony hatásai vélhetően a benne fellehető zsíros olajokra, szaponinokra és flavonoidokra vezethetők vissza; a tesztoszteron-termelésre kifejtett állítólagos pozitív hatásait a kutatások eddig még nem erősítették meg.

A termés alakjából adódóan legalább egy tüske mindig felfelé áll.

A királydinnye az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A növény alighanem legismertebb irodalmi említése Móra Ferenc Sétálni megy Panka című versében található: "Sétálni megy Panka a búzamezőbe, // Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. [...] Kakukkfű az útját jó szagoddal hintsd be, // Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!" [5]
  • Petőfi Sándor Az Alföld című versében is felbukkan a növény neve: "A csárdánál törpe nyárfaerdő // Sárgul a királydinnyés homokban; // Odafészkel a visító vércse, // Gyermekektől nem háborgatottan."

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]