Keszi Imre
| Keszi Imre | |
| Született | Kramer Imre 1910. június 16.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1974. november 26. (64 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hajnal Anna (1937–1974) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-8-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keszi Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keszi Imre (eredeti neve: Kramer Imre) (Budapest, Józsefváros, 1910. június 16.[3] – Budapest, 1974. november 26.)[4] magyar író, kritikus, zenetudós, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. Felesége 1937-től Hajnal Anna (1907–1977) József Attila-díjas (1966) költőnő.
Életpályája
Kramer Malkiel hitközségi titkár és Tauber Matild fia. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsész oklevelet. Ezzel egyidejűleg a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, Kodály Zoltán tanítványaként. A Horthy-korszakban középiskolai pedagógus volt. 1942-től munkaszolgálatos volt. 1946–1949 között a Szabad Nép kulturális rovatvezetője és az Emberség című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1951–1957 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola irodalomtanára volt. 1957 után csak az irodalomnak és a zenekritikának szentelte életét.
Pályáját versírással kezdte. 1935-től novelláit, zenekritikáit rendszeresen közölte a Nyugat, a Válasz és a Szép Szó. 1940-ben jelent meg a zsidókérdéssel foglalkozó műve, A könyv népe. 1963-ban regényciklust kezdett a polgárság 1948 utáni életéről. A Rákosi-korszak irodalomkritikájának reprezentatív képviselője volt. A Vajda János Társaság tagja volt.
Színházi művei
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.[5]
- Törvényen kívül (1956)
Művei
- A magyarországi német népdal (1933)
- A versírás mesterség (versek, 1934)
- Németh László és a zsidóság (tanulmány, 1937)
- A könyv népe. A zsidó szellem és irodalom kérdéséhez (tanulmány, 1940)
- A várakozás lakomája (elbeszélés, 1944)
- A sziget ostroma (tanulmányok, 1948)
- Alapkő (regény, 1952)
- Bukott emberek (színmű, 1955)
- Törvényen kívül (színmű, 1956)
- Borszeszláng (novellák, 1958)
- Elysium (regény, 1958, film: 1986)[6]
- Szőlőből bor (regény, 1961)
- Örvényes Csóri (regény, 1962)
- A végtelen dallam (Richard Wagner életregénye, 1963)
- Flóra Lágymányoson (regény, 1965)
- Babiloni vályog (esszék, 1968)
- A halhatatlanság szamárfülei (Lassú Tamás zeneszerző emlékiratai, regény, 1971)
- Bakacsin és bukfenc (drámák, hangjátékok, 1971)
- Pest-Buda (zenetörténeti kalauz, 1973)
- Lelkek a mérlegen (novellák, 1977)
- Válogatott zenei írások (1983)
Emlékezete
- Egykori lakóhelyén, Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 61. szám alatt található emléktáblája (felesége emléktáblája mellett).
Jegyzetek
- ↑ a b Keszi Imre, Kramer, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07848.htm
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1356/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ 2011. november 18-i lekérdezés
- ↑ Keszi Imre az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISB 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
