Keszi Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keszi Imre
Születési neve Kramer Imre
Született 1910. június 16.
Budapest
Elhunyt 1974. november 26. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Hajnal Anna (1937-1974)
Foglalkozása író, kritikus, zenetudós, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár

Keszi Imre az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Keszi Imre (eredeti neve: Kramer Imre) (Budapest, 1910. június 16.Budapest, 1974. november 26. [1]) magyar író, kritikus, zenetudós, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. Felesége Hajnal Anna (1907-1977) József Attila-díjas (1966) költőnő volt 1937-től.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsész oklevelet. Ezzel egyidejűleg a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, Kodály Zoltán tanítványaként. A Horthy-korszakban volt középiskolai pedagógus. 1942-től munkaszolgálatos volt. 1946-1949 között a Szabad Nép kulturális rovatvezetője és az Emberség című folyóirat szerkesztője volt. 1951-1957 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola irodalom tanára volt. 1957 után csak az irodalomnak és a zenekritikának szentelte életét.

Pályáját versírással kezdte. 1935-től novelláit, zenekritikáit rendszeresen közölte a Nyugat, a Válasz és a Szép Szó. 1940-ben jelent meg a zsidókérdéssel foglalkozó műve, A könyv népe. 1963-ban regényciklust kezdett a polgárság 1948 utáni életéről. A Rákosi-korszak irodalomkritikájának reprezentatív képviselője volt. A Vajda János Társaság tagja volt.

Keszi Imre és Hajnal Anna sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Színházi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.[2]

  • Törvényen kívül (1956)

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyarországi német népdal (1933)
  • A versírás mesterség (versek, 1934)
  • Németh László és a zsidóság (tanulmány, 1937)
  • A könyv népe. A zsidó szellem és irodalom kérdéséhez (tanulmány, 1940)
  • A várakozás lakomája (elbeszélés, 1944)
  • A sziget ostroma (tanulmányok, 1948)
  • Alapkő (regény, 1952)
  • Bukott emberek (színmű, 1955)
  • Törvényen kívül (színmű, 1956)
  • Borszeszláng (novellák, 1958)
  • Elysium (regény, 1958, film: 1986)[3]
  • Szőlőből bor (regény, 1961)
  • Örvényes Csóri (regény, 1962)
  • A végtelen dallam (Richard Wagner életregénye, 1963)
  • Flóra Lágymányoson (regény, 1965)
  • Babiloni vályog (esszék, 1968)
  • A halhatatlanság szamárfülei (Lassú Tamás zeneszerző emlékiratai, regény, 1971)
  • Bakacsin és bukfenc (drámák, hangjátékok, 1971)
  • Pest-Buda (zenetörténeti kalauz, 1973)
  • Lelkek a mérlegen (novellák, 1977)
  • Válogatott zenei írások (1983)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egykori lakóhelyén, Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 61. szám alatt található emléktáblája (felesége emléktáblája mellett).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyászjelentése
  2. 2011. november 18-i lekérdezés
  3. Keszi Imre az Internet Movie Database-ben

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISB 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszi Imre témájú médiaállományokat.