Szép Szó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt Cserépfalvi Imre kiadásában. Alkotógárdája a városi demokrata írók legtudatosabb tömörülése volt.[1]

József Attila felelős szerkesztő
Szép szó magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent. A szép szó nem csak eszközünk, hanem célunk is. Célunk az a társadalmi és állami életforma, melyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszmélete érvényesül.
– József Attila: Szerkesztői üzenet[2]

Ignotus Pál és József Attila[3] voltak a felelős szerkesztői, Fejtő Ferenc pedig társszerkesztő volt. 1938 júliusától – miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált – megszűnéséig Gáspár Zoltán szerkesztette. Első évfolyamát a Cserépfalvi Könyvkiadó jelentette meg, a későbbieket a Pantheon Irodalmi Intézet Rt. Hatvany Bertalan, Ignotus Pál, Németh Andor, Remenyik Zsigmond és K. Havas Géza tartoztak szűkebb szerzői körébe.[4]

Az „urbánusok” folyóirata[5] a városi demokrata írók legtudatosabb tömörüléseként jött létre, a Nyugat kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos és Déry Tibor prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: Pásztor Béla, Zsigmond Ede, Salamon Ernő, Keszthelyi Zoltán, Zelk Zoltán, Vészi Endre, Benjámin László. Érdemük Ady Endre és Juhász Gyula méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a szélsőjobboldali és a szélsőjobbal békülékeny nézetekkel.[6] Az 1939 szeptemberében kibocsátott 8310/1939. M.E. számú rendelet alapján, a lapok terjedelme korlátozásának örve alatt a Szép Szót is betiltották. Szerző közül többen: Fejtő Ferenc, Hatvány Bertalan, Németh Andor, Hevesi András, Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond emigrációba kényszerültek. Gáspár Zoltán lapszerkesztő K. Havas Géza újságíró segítségével állította össze az utolsó lapszámokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Szép Szó, A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE, Akadémiai Kiadó, Budapest 1964-1966, mek.oszk.hu
  2. Szerkesztői üzenet, magyar-irodalom.elte.hu
  3. Alkotói portrék a magyar irodalomból: József Attila, a Szép Szó szerkesztője
  4. Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  5. A két világháború közötti magyar újságírás egyik legragyogóbb figurája – Ignotus Pál Archiválva 2019. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mazsihisz.hu
  6. A Szép Szó A magyar irodalom története / VI. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966, Szerkesztette SZABOLCSI MIKLÓS, ISBN 963-05-1639-X (sorozat), (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-04-1645-4 (6. kötet)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]