Kentner Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kentner Lajos
Született1905. július 19.[1][2][3][4][5]
Karviná
Elhunyt

London[5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKabos Ilonka (1932–1945)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetéseia Brit Birodalom Rendjének parancsnoka

SablonWikidataSegítség

Kentner Lajos Fülöp (Ludwig Kentner) (Karwin/Budapest, 1905. július 19. – London, 1987. szeptember 23.) magyar származású brit zongoraművész, zeneszerző. „A zongora mindentudója".

Életpályája[szerkesztés]

1912-ben került a Zeneakadémia zongora szakára. Chován Kálmán, majd 1914–1921 között Székely Arnold növendéke volt. Zongoristaként 1920-ban mutatkozott be Budapesten. 1916–1923 között elvégezte a zeneszerzés szakot is; Kodály Zoltánnál, Herzfeld Viktornál, Weiner Leónál és Koessler Jánosnál tanult. 1928-ban debütált Londonban, a Grotrian Hallban. 1932-ben 5. helyet ért el a második Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen Varsóban. 1933-ban harmadik lett a budapesti Liszt Ferenc Zongoraversenyen. 1935-től Londonban élt; sokat tett Liszt Ferenc műveinek megismertetéséért. 1956-ban debütált az USA-ban. 1957-ben a Carnegie Hall-ban lépett fel. 1965–1987 között elnöke volt a Brit Liszt Társaságnak. 1974-től Yehudi Menuhin iskolájában oktatott.

Zongoraművészi pályafutását már fiatal korában elkezdte Európában és az USA-ban folytatta. Romantikus műveket játszott, de Bartókot és Kodályt is népszerűsítette. Kamarazene-partnerei voltak többek között Yehudi Menuhin és Gaspar Cassado. Művei közül említésre méltók zenekari alkotásai, kamaraművei, zongoradarabjai és dalai.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Kentner Gyula és Bucksbaum Gizella voltak. Első felesége Kabos Ilona zongoraművész volt (1893–1973); ez a házasság 1945-ben véget ért.[7] Aztán feleségül vette Griselda Gouldot, a zongorista Evelyn Suart (Lady Harcourt) lányát, akinek másik lánya, Diana 1947-ben Yehudi Menuhin második felesége lett.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
  7. Házasságkötése bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 296/1932. folyószám alatt.
  8. Naxos.com

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Kislexikon. Szerkesztette: Ákos Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.