Kentner Lajos
| Kentner Lajos | |
 | |
| Született | 1905. július 19.[1][2][3][4][5] Karviná |
| Elhunyt |
London[5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kabos Ilonka (1932–1945) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kentner Lajos Fülöp (Ludwig Kentner) (Karwin/Budapest, 1905. július 19. – London, 1987. szeptember 23.) magyar származású brit zongoraművész, zeneszerző. „A zongora mindentudója".
Életpályája[szerkesztés]
1912-ben került a Zeneakadémia zongora szakára. Chován Kálmán, majd 1914–1921 között Székely Arnold növendéke volt. Zongoristaként 1920-ban mutatkozott be Budapesten. 1916–1923 között elvégezte a zeneszerzés szakot is; Kodály Zoltánnál, Herzfeld Viktornál, Weiner Leónál és Koessler Jánosnál tanult. 1928-ban debütált Londonban, a Grotrian Hallban. 1932-ben 5. helyet ért el a második Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen Varsóban. 1933-ban harmadik lett a budapesti Liszt Ferenc Zongoraversenyen. 1935-től Londonban élt; sokat tett Liszt Ferenc műveinek megismertetéséért. 1956-ban debütált az USA-ban. 1957-ben a Carnegie Hall-ban lépett fel. 1965–1987 között elnöke volt a Brit Liszt Társaságnak. 1974-től Yehudi Menuhin iskolájában oktatott.
Zongoraművészi pályafutását már fiatal korában elkezdte Európában és az USA-ban folytatta. Romantikus műveket játszott, de Bartókot és Kodályt is népszerűsítette. Kamarazene-partnerei voltak többek között Yehudi Menuhin és Gaspar Cassado. Művei közül említésre méltók zenekari alkotásai, kamaraművei, zongoradarabjai és dalai.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Kentner Gyula és Bucksbaum Gizella voltak. Első felesége Kabos Ilona zongoraművész volt (1893–1973); ez a házasság 1945-ben véget ért.[7] Aztán feleségül vette Griselda Gouldot, a zongorista Evelyn Suart (Lady Harcourt) lányát, akinek másik lánya, Diana 1947-ben Yehudi Menuhin második felesége lett.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 296/1932. folyószám alatt.
- ↑ Naxos.com
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nagy elődök - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- BMC.hu
További információk[szerkesztés]
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Kislexikon. Szerkesztette: Ákos Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.