Kemény Simon (költő)
| Kemény Simon | |
 | |
| Rippl-Rónai József festménye | |
| Született | Kohn Simon 1882. augusztus 19.[1] Tass |
| Elhunyt | 1945. január 27. (62 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ujfalusi Rozália (h. 1924–1945) |
| Szülei | Kohn Sándor Polák Karolina |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-355/356)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Simon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kemény Simon, 1898-ig Kohn[4] (Tass, 1882. augusztus 19. – Budapest, 1945. január 27.[5]) költő, író, újságíró, lapszerkesztő.
Élete, költészete
Tasson, szegény kispolgári családban született, korán árvaságra jutott. Szülei Kohn Sándor és Polák Karolina voltak. Előbb hivatalnok, majd Budapesten újságíró lett: dolgozott a Budapesti Naplónál, írt néhány kritikát, volt dramaturg is, később Az Est című napilap segédszerkesztője lett. Első verseskötete, a Lamentációk 1909-ben jelent meg. Verseit közölte A Hét, a Nyugat és az Új Idők című folyóirat is, de ő maga egyik irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. 1924. május 17-én Budapesten, az I. kerületben házasságot kötött Ujfalusi Károly és Madarász Anna lányával, Rozáliával (1888–1972).[6][7]
Katolikus volt, bár zsidó családba született,[8][9] ezért az úgynevezett „zsidótörvények” életbelépése után állásából elbocsátották. 1945. január végén lebombázott kis háza kertjében nyilasok lőtték agyon.
„Vérbeli impresszionista, elbűvöltje minden szépségnek az életben, irodalomban és képzőművészetben, egy kicsit maga is festő, színes szavak, szokatlan valőr-finomságok varázslatos mestere és álmodója.” – írta róla Kárpáti Aurél.[10] Pályakezdése és későbbi éveinek higgadt életszemlélete között nagy a különbség. Korai költészete viszonylagos szabadosságával, dekadensnek tartott motívumaival, kihívó témáival sikert aratott, de felháborította konzervatívabb bírálóit. Később életérzése egyre inkább tragikussá vált, keserűséggel és haraggal nézte a kétségbeejtő világot. Verselése ugyanakkor egyszerűsödött és a népdal könnyed formáihoz közelített.
„Ha meg akarjuk bélyegezni, úgy is mondhatjuk, hogy dekadens és l'art pour l'art poéta volt; ha elismerni akarjuk, úgy is mondhatjuk, hogy a szépség és a szerelem naiv megszállottja. (…) Voltaképpen egy túlszínezett pompával feldíszített, eltakart, de mégis mindújra kiütköző szorongás, sőt rémület költészete ez.”[11]
Munkái
- Lamentációk (versek, Budapest, 1909) Online
- Nyári levelek. Útravaló kis barátainknak; Magyarországi Tanítók Szanatórium- és Üdülőhely Egyesülete, Budapest, 1912 (Gyermekkönyvtár)
- Balkon (versek, Budapest, 1914) Online
- Így élem világom (versek, Budapest, 1922)
- Az ördög tarisznyája (versek, Budapest, 1931)
- Reménytelen menekülés (versek, Budapest, 1934)
- Ördögök, tündérek (novellák, Budapest, 1936) Online
- Hétputtonyos (versek, Budapest, 1938)
- Egy szem vadgesztenye. Versek; vál., utószó Pintér József; Szépirodalmi, Budapest, 1961
- Napló, 1942-1944; vál., szöveggond., jegyz. Papp Anna és Kovács Béla, utószó Kovács Béla; Magvető, Budapest, 1987 (Tények és tanúk)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07695.htm, Kemény Simon, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 25.
- ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 116215. sz. rendelete.MNL-OL 30797. mikrofilm 677. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 86. oldal 49. sor.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1155/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 304/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Ujfalusi Rozália halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1194/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok[halott link] 2011-07-10. Galamuscsoport.hu
- ↑ Házassági bejegyzése alapján 1936-ban tért át a római katolikus vallásra.
- ↑ Kárpáti Aurél: Kemény Simon In: Bóka László Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947, 129. o.
- ↑ Hegedüs Géza i. m.
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 461. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. A költészet / Impresszionisták, szimbolisták c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
További információk
- Kemény Simon arcképe (fotó)
- Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok[halott link] 2011-07-10. Galamuscsoport.hu. (Idézetek Kemény Simon háborús naplójából)
- Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…” (A szerző Kemény Simon naplóját mint a háborús hétköznapok történeti forrását ismerteti)
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ... évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
