Keleti 100 – „Mert szeretek élni…”
| Keleti 100 – „Mert szeretek élni…” | |
 | |
| A könyvborítón látható fotóhoz hasonló felvétel Keleti Ágnesről (Fotó: Róth Tamás) | |
| Szerző | |
| Eredeti cím | Keleti 100 – „Mert szeretek élni…” |
| Nyelv | magyar |
| Téma | Keleti Ágnes élete |
| Műfaj | életrajzi könyv |
| Kiadás | |
| Kiadó | Magyar Torna Szövetség, Pannónia Nyomda Kft. |
| Kiadás dátuma | 2020 |
| Oldalak száma | 350 |
| ISBN | ISBN 978-615-00-9246-1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Keleti 100 – „Mert szeretek élni…” című könyv az ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász, Keleti Ágnes életéről szól, 2020 novemberében jelent meg a Magyar Torna Szövetség kiadásában. A könyv szerzői Dobor Dezső és Dávid Sándor sportújságírók, a kötetet Kocsis L. Mihály lektorálta, társkiadóként és nyomdaként a Pannónia Nyomda Kft. vett még részt a kiadvány elkészítésében, amelyet 2020. november 9-én, Keleti Ágnes 100. születésnapja előtt két hónappal mutattak be ünnepélyes keretek között.
A kötet megszületése[szerkesztés]
A könyv megírásának ötlete Róth Tamás fotóstól, Keleti Ágnes bizalmas barátjától ered, ő kérte fel először Dobor Dezsőt a tornásznő élettörténetének megírására. Róth Tamás több tucat oldalnyi, Keletiről készült színes fotói, valamint több mint száz fekete-fehér archív fénykép illusztrálják a kiadványt, amelyet a tornásznő akkor még közelgő századik születésnapja alkalmából publikáltak a szerzők.[1][2]
A kötet törzsanyagát Dobor Dezső gyűjtötte össze és készítette el levéltári és könyvtári kutatásai során, emellett több mint harminc interjút készített Keleti Ágnes – magyar és külföldi – pályatársaival, egykori tanítványaival, ismerőivel és barátaival, köztük olyan személyekkel, akik a könyv megjelenését már nem érték meg, így Köteles Erzsébettel, Tass Olgával és Kárpáti Györggyel. Az 1937-es születésű Dávid Sándor a kötet szerkesztését végezte, valamint – mivel ismerte a fiatal Keletit is – az ő vele kapcsolatos személyes visszaemlékezései is belekerültek a könyvbe. A magyar kiadással egyidejűleg angolul[3] is megjelent mű – amint a címe is utal rá – elsősorban Keleti Ágnes pozitív életfelfogását, hosszú élettörténetének sikeres fejezeteit mutatja be, de a családját és őt a holokauszt során ért tragédiákról és megpróbáltatásokról is ír.[1][4]
A könyv bemutatója[szerkesztés]
A könyv bemutatójára 2020. november 9-én, Keleti Ágnes 100. születésnapja előtt napra pontosan két hónappal került sor a Testnevelési Egyetem aulájában, ahol Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok vívó, a könyv előszavának szerzője, valamint Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség elnöke is köszöntőt mondott. Az eseményen Keleti Ágnes a Covid19-koronavírus-járvány miatt elővigyázatosságból nem vett részt, fia, Bíró Rafael képviselte őt.[3]
A kötetben megszólalók névsora[szerkesztés]
- Benedek Gábor (1927) olimpiai bajnok öttusázó
- Bíró Rafael, Keleti Ágnes fia
- Bíróné Nagy Edit, a Testnevelési Főiskola 1951-ben végzett hallgatója
- Bodó Andrea (1934–2022) olimpiai bajnok tornász
- Ducza Anikó (1942) olimpiai bronzérmes tornász
- Figler Kálmán, a Testnevelési Főiskola 1953-ban végzett hallgatója
- Gyenge Valéria (1933) olimpiai bajnok úszó
- Haya Halperin, Keleti Ágnes tanítványa Izraelben
- Jákfalvi Béla, a Testnevelési Főiskola 1954-ben végzett hallgatója
- John Bence, Keleti Ágnes nővérének Ausztráliában élő fia
- Kárpáti György (1935–2020) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
- Keleti Éva (1931) fotóművész, Keleti Ágnes barátja
- Köteles Erzsébet (1924–2019) olimpiai bajnok tornász
- Korondi Margit (1932–2022) kétszeres olimpiai bajnok tornász
- Kutas Zsuzsa, Kutas István sportvezető lánya
- Makray Katalin (1945) olimpiai ezüstérmes tornász
- Marosi József (1934) olimpiai ezüstérmes vívó
- Mohácsi Ferenc (1929) olimpiai bronzérmes kenus
- Müller Katalin (1943)[5] olimpiai 5. helyezett tornász
- Nagy Károly tornász
- Nagy Márta (1937),[6] a melbourne-i olimpiára utazó női tornászcsapat tartalék tagja
- Pozsonyi Mihály, a Testnevelési Főiskola 1954-ben végzett hallgatója
- Sákovicsné Dömölky Lídia (1936) olimpiai bajnok vívó
- ifj. Sárkány István, Keleti Ágnes első férjének, id. Sárkány Istvánnak második házasságából született fia
- Som Ferenc, a Testnevelési Főiskola 1954-ben végzett hallgatója
- Somos Zsuzsa, a Testnevelési Főiskola 1952-ben végzett hallgatója
- Szabó Miklós (1928),[7] a melbourne-i olimpián negyedik helyezett hosszútávfutó
- Szendrei Katalin, Keleti Ágnes házvezetőnője
- Tóth Ferenc, Keleti Ágnes rokona
- Tass Olga (1929–2020) olimpiai bajnok tornász
- Torják Pálné, Keleti Ágnes házvezetőnője
- Újvári Ferenc, a Testnevelési Főiskola 1953-ban végzett hallgatója
- Tommy Vig (1938) dzsesszdobos, vibrafonos, zeneszerző, karmester
- Vizi E. Szilveszter (1936) kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos
- Zarándi László (1929) olimpiai bronzérmes rövidtávfutó
- Zoller Mária, a melbourne-i olimpia magyar női tornászcsapatának itthon maradó tartalék tagja
Díjak[szerkesztés]
- A könyvért a szerzők 2022-ben Ezüstgerely díjat kaptak.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Wallenstein Róbert: „Keleti Ágnesen szerencsére most sem fog a golyó”. Neokohn, 2020. október 23. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Motorcsónakban a száz nap múlva százéves Keleti Ágnes. Magyar Nemzet Online, 2020. október 2. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ a b Keleti Ágnes: „Mert szeretek élni” – könyv jelenik meg a legendáról. Magyar Nemzet Online, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Ch. Gáll András: Nyomtatott emlékmű a százéves Keleti Ágnesnek. Index.hu, 2020. október 2. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Müller Katalin 75 éves. Magyar Torna Szövetség, 2018. szeptember 13. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Sport – Nemzetközi tornaverseny. MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Sport – Atlétika – Magyarország-Finnország. MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
- ↑ Ezüstgerely 2022. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, 2022. május 19. (Hozzáférés: 2022. június 2.)