Keglevich Béla

Keglevich Béla
Igazmondó 1870. 349. l.
Született	1833. március 10. Buda
Elhunyt	1896. november 13. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Batthyány Ilona (1860–1869)
Szülei	Keglevich Gábor
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1872. január 17.) Heves vármegye főispánja (1886. szeptember 26. – 1889. december 10.)
Sírhelye	Nagykáta
A Wikimédia Commons tartalmaz Keglevich Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buzini gróf Keglevich Béla (Buda, 1833. március 10. – Budapest, 1896. november 13.) császári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, huszárkapitány és nemesi testőr.

Élete

Keglevich Gábor gróf, magyar királyi tárnokmester, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja és gróf Sándor Matild fia. Magánnevelésben részesült; a felsőbb tudományok elsajátítása végett a pozsonyi akadémiát és az egri líceumot látogatta. 1861-ben a görgői kerület választotta képviselőjének és mint legfiatalabb képviselő a ház korjegyzője, később választás után jegyzője lett. 1865-ben és 1869-ben a monori (Pest megye) kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. Tisza Kálmán balközépi vezérkarához tartozott. Később vagyoni körülményei miatt visszahúzódott, Párizsba ment, ahol Rothschild báró pénzügyi titkára lett. Ez időben a festészettel is foglalkozott és a Műcsarnokban álnév alatt több csendéleti festményt, többnyire lőtt szárnyasokat, állított ki. Tisza Kálmán hazahívatta és 1886-ban Heves vármegye főispánjává nevezte ki; de csak két és fél évig viselte e hivatalt és lemondott. Ezentúl vasúti társaságoknál és pénzintézeteknél töltött be előkelő állásokat; a politikával nem foglalkozott. Az országos erdészeti egyesületnek elnöke volt.

Írásai

Cikkei a Vadász- és Versenylapban (1862. A szalonkaidényre vonatkozó jóslat), a Honban (1865-1869. vezérczikkek); az Ellenőrben megjelent cikke a bankkérdésről nagy feltűnést keltett, mert Keglevich kimutatta, hogy a bécsi nemzeti bank a dualizmus alapján szerveztessék; az Erdészeti és Gazdászati Lapokban (1867. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület közgyűlésén és Bérczy Károly nekrologja), az Erdőszeti Lapokban (1874. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület kalocsai közgyűlésein, A m. kir. tudományegyetemeken leendő erdészeti tanszékek felállítása ügyében).

Munkája

• A beteg parlament. Budapest, 1891. (Ism. Budapesti Szemle LXVIII.)

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   Online elérés
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Magyarország főispánjainak albuma. Szerk. Somogyi Zsigmond. Szombathely, 1889. Bertalanffy József ny.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.

Elődje: Beöthy Lajos

Heves vármegye főispánja 1886. szeptember 26. – 1889. december 1.

Utódja: gr. Cziráky Béla